Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1957-1958
1958. július 24.
I Gál Imréné után jegyezve. t Gárdos: ....... Kiemeli a Módszertani Bizottság javaslatából a o? rovaton tört énő anyagi támogatás előirányzását. Ezen a rovaton történő anyagi támogatás szabadabb, rugalmasabb megoldásokra ao lehetőséget. Páter: Világosan látszik a probléma, mely szerint többféle kutatási témával kell az egyetem tanszékeinek foglalkozni és az eddiginél nagyobb fokú részvételre is szükség van. A témakollektivákról szólva megemliti, hogy vannak tanszékek, ahol ez megvan, vannak azonban tanszékek, ahol ez csak formálisan van meg. Ennek különböző okai vannak. Felhozza, hogy a munkák súlyának megfelelően a költségeket biztosítani kell. Megemliti, hogy vannak olyan témák, amelyek bekapcsolódnak egyik- vagy másik országos főtémába, de vannak olyanok is, amelyek külön futnak. Ezek között a kapcsolatot meg kell teremteni. A kooperációnak olyannak kell lenni, hogy a különböző tudományos feéfogások- nak a szabad kibontakozását is biztosíthassa. Az egyoldalúság és megkötöttség tehát ebben a vonatkozásban nem helyes, hátrányos. Az oktatás célját szolgáló kutatási témáknak van egy sajátos faja, amiről itt kevés szó esett éspedig a doktorátussal kapcsolatos és aspiráns! témák kidolgozása keretében folyó kutató munka. Ez lényegébenvéve szakemberképzés, bizonyos fokig kutatás, de egyben oktatás is. Ha tehát ezek kapó olódnak időszerű perspektivikus kérdésekhez is, kimondottan oktatási témaként szerepeljenek. Tehát ha aspiránsi, doktori dolgozatok készülnek ezeknak tisztán mint oktatási témák kell legyenek. A módszertani témákat nem lehet elszakítani a céltól. Helytelen lenne az, ^ hogy pl. a módszertani témát végezzék az egyetemtől függetlenül a kutató intézetek és azután tegyék azt át ide. Csak az tud jó módszert kidolgozni aki azt alkalmazni fogja. Célszerűnek tartaná, ha az egyes főtémákkal foglalkozó egyetemen belül, igy különösen a karon belül dolgozó bizottságok munkájában látnánk ennek a megoldását. Helyes, ha különösen az elméleti jellegű tanszékeket tájékoztatjuk az olyanK elméleti és módszertani kérdésekről melyek munkája kapcsolatos. Ennek a xzxxKKXstnuk. bizottságnak nemcsak i szervezeti feladata volna, hanem ezt a tu ományos kooperációt is elő kellene segítenie. Egyet ért abban amit Bálint elvtárs mondott, hogy az egyetemi tanszékek együttműködését biztosítani kell. Helyesnek tartaná, ha a kutatásokhoz szükséges összeg, amint azt Gárdos et. is említette, egy rovaton lenne, amennyiben számvevőségi szempontból ez járható ut. A 1 c