Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1953-1954
1954. május 20.
Amikor az Agr'íregyetem profilénak prob lámájával foglalkozunk le kell szögezni/ hogy a káderpolitikának és az agr rpolitikának együtt kell h ladnia. Nem Így volt ez tavajy. Nem lehet helyeselni a tavalyi káderpolitikát a kapkodást, amit az Egyetem oktatásának kellett elszenvednie.Fel kell mérni a területe et, ahol a káderszükséglet jelentkezik és itt előrelátóan kell cselekedni. Figyelembe kell venni, hogy nég év után erűinek ki a hal3g atóink az egyetemről.Ha pedig a káderpolitika huulámzik e négy év alatt, akkor az oktatásunkat akadályoz* za. Ha felmérjük káderszükségletünket, akkor megállapíthatjuk hogy a FM-nak sokkal többét kellene foglalkozniok a ta :.*csi szervezetekkel. Két- hároméves gyakorlat után az agrárközgazdasági, végzettségű halIga* tékát a tanácsok’ oz kellene küldeni. Még egy területre felhívja a FM figyelmét. Hem a ar belebocsátkozni a vállalatok jellemzésébe, mert ez a kérdés nem tartozik a tanács elé, de helyes politika-e az, hogy a vállalatokhoz a köz -zdasági Egyetemről kerünek ki a káderek, akiknek termelési ismeretük uindsi. Ezeknél a vállalatoknál /például Mezőker, Agrimpex,stb,/ ma az a helyzet, hogy a régi kereskedelmi és termelési szakemberek vannak, akik 5o-7o évesek. Mellettük Közgazdasági Egyetemről kikerült fiátalok"tanulják a szakmát", ezek adminisztrátorokká sülveá- nek, soha még termeléssel nem foglalkoztak.így az öregek lassan kihalnak viszont az adminisztrátorokká vedlett fiatalok száma nő,de kérdezi, ki fog itt tiz vv múlva zöldségátvétellel foglalkozni, ha nem rendelkezünk termeléshez értő fiatalokkaí.A Szovjetunióban minden főiskolán van közgazdasági tagozat, pl., a Mérnök Főiskolán Elektrotechnikai közgazdász tagozat. Ezek a termeléshez jólértő szakembereket képeznek, akik a közgrzdasági problémákhoz is értenek.De a nyugati újságokban is lehet olvasni például mérnökkereskedőiről. A K zgazdasági Egyetemen közgazdasári szakembereket képeznek, akik a termel shez nem értenek. Ezek részire 2-3 éves üzemi gyakorlat szükséges, és ez a képzésnek az alfája és az ómegája. A növénytermesztés és; az állattenyésztés az összes agro- nómus szükséglétét nem tudja ma kielé, iteni. Ez azonban csak átmeneti helyzet. Négy öt év múlva a termeléshez értő közgazdászokat kell adni, mert a három akadémia már az agronór.us szükségletet már el fogja tudni látni. Fig jelembe kell venni azt is, ho^y mintegy 2.5oo szakember került vissza a vállalatoktól a mezőgazdasági termelésbe. Igaz, hogy nem mindenütt, de mégis sok vállalatban űrt hagytak maguk után és ez néhány 'v mulvc rendkívüli módon fog jelentkezni.Perspektivikusan a beiskolá- * záson arányosan, Vellváltoztatal. Ma elégnek: mutatkozik az ötvenes létszám a Közgazdaság' Áaron, de később evés lesz és ennek a számnak nőnie kell, sőt felvetődik a későbbi szakosítás problémája is / tanács igaz- gatás,x áruforgalom./ Bálint rektorhelyettest Véle énye szerint először tisztáznia kell az akadémi k és az egyetem viszonyát.Ez az alapvető és ezután következhet csak a karok profiljának meghatározása. Abból iádul ki, amiből a képzés színvonalára követ eztetni lehet, vagyis a tante ivekből. Az oktatás arányát tekintve kijelenti azt, hogy illúzió az, hogy az Akadémián jobb gyakorlati képzést tudnak adni, s erre semmi garanciát nem lát.Az akadémiák lényegesen kevesebb gyakorlati kiképzést adnak, mert nálunk kétszer hároms or több gyakorlaton vesznek részt a hallgatók, tehát eza- lapon különbbség nerc adódik. Az elméleti oktatásban sem mutatkozik nagy különbbség a két intézmény^között. Axxxka^ixxxáxaazáxacxx^xxxxa^yshh tárgyak órasz "ma az egyetemen nagyobb, de nem lényegesen • A szaktárgyak óraszámában sincs nagy különbbség. Ennek a mavas óraszámnak n beállítása az akadémiákon tarthatatlan, aminek következmény# túlterhelés lesz és ezért előreláthatóan engedménye et kell tenni.Hol keressük tehát a külöe - fcsé^et. z egyik különbség a specialista képzés, ami azonban nem eléggé érvényesül, mert az üzemek fejletlensége mellett nem tudnak kifejlődni ma úgy, mint a későbbi évek során Az akadémiák specialitása viszont,* hogy a tájat jobban ismerő agronómusokat képez.- 5 -
