Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1953-1954

1954. május 20.

Az Agrártudományi Egyetem ezek szériát alakosabb alai>kiképzést, bizonyos v '»alakom speciális kiképzést és az alapvető tárgyakban azt a kiépz'st megtudja adni, amit az Akadémia* A gyakorlat lehetősége az oktat s in ős 1 ben '9 ein élv it lsébe» mut-rt különcséget «Ebből azt a következtetést kéme levonni, hogy Milyen, helyre kerüljenek az egyik iskola’végzettjei és milyen hel-yre a másiké* Itt különbséget aem le­het tenni, hogy pl.,állattenyésztő állomásra aem mehet valaki gya­korlat nélkül. Ezek elhelyeszkedésé*ek kérdése későbbi feladatunk lesz* Helyes az, ha a Minisztérium az elosztásba», résztvesz, de később a f yakorlftt letöltése után ismét meg ell nézni az elhelyezett kádert s a kötelező gyakorlat letöltésének minősége legye» az alapja annak, hogy később milyen beoszt kába kerüljenek. Az arányok kérdésébe», vagyis| hogy a különféle karokon nány halig, tét veszünk fel Bér^nddel egyetért. Jelenleg oincsonynak tartja az A ,rár*röz vazdasági Karon az ötve es lét­számot az Egyetemről és az a kadémiákról kikerülő káderekhez képest, mert ötvenes 1'tfz* oktatása cjy évfolyamon luxus és ez a Szovjetunió­ban is hasonló elbir lés alatt áll* Az oktatás szempontjából minimális gazdaságos línz. ’nsü etve< ötös létszámot t rija egy évfolyamon, A profil kérdéséhez hozzászólva iiorn elvt rs régebben ifejtott véle­mény év 1 evyet irt, és ez a karó* is ne é tésre talál* Helyes volt az er is általános képz'are való törekvés, igy lehet állattenyésztő agro- nómusotat képezni. A prospektusban szereplő "zootechnikus" elnevezés osztatlan ellenkezésre talált* Az elhelyezésre vonatkozóan kijelenti, hogy a múlt évben nagy felháborodást keltett az elhelye 'akörüli zűr­zavar s az ifjúság- az egyetem vezetőségét vádolta. Az Akadémia és az Bjyet em viszonya a tavterv térg yalá sakor felmerült. Ismerni kell azt. hogy mit o tat az egyik és mit oktat a másik intézmény, illetve a két intézmény tn terv't, kell figyelembe venni. Véleménye szerint elsősor­ban agronómusokat kell épezni és csak msodsorban specialistákat. Régebbe« javasolták, hogy háromévi alapkézés után kétévi speciális képzést nyújtsunk, de ma is mé^ mindig azon az állásponton van, hogy helyes volna négyéves alapképzés után egyéves tanfolyamon speciális képzést nyújtani a halig atóknak*A tejiparból pl, a mezőgazdasági kép­zettségű szakemberek lassan kikopnak, és vegyészek foglalják el a helyü­ket, akiknek mezőgazdasági képzettségük nincs. Itt mezőgazdasági szakem­berhiány fog mutatkozni. De u-yanigy felléphet a baromfitenyésztés, vagy a halászat is hasonló igényekkel. Ezért tartja megfelelően ka egyéves specialista képzést. A Szovjstunióban sok specialista képzett szakemberre van szükség, mi azonban kis ország vagyunk, nálunk drá a a szakember specializálaáxs. Krivcov oro-osszonA szakember képzés profilj nak a kérdése igea fontos, na ezt ’ elvesen megadjuk, ettől függ a jó ta terv és a tudományos mun­ka metodikájának felépitése is. A íjrofil kérdésének megoldásánál , vagy a szakemberek mennyiségéből, vagy a -..épgazdasá, i; ..yeiből kell kiindulni, A Szovjet.mióban és a Ma,ysr köztársaságban olyan követei­mé» yet merülnek f«l* Hogy a szakembvrképzés ek minél szélesebb profilt adjunk. E az'rt van, mert a mez gazdaság a igen nagy figyelmet for­dítanak és o.lyaa. ir. iiyzat alakul ki, hogy minél több szakembert kell átadni a gyakorlatnak, 's éppen ezért minél szélesebb kiképzésben kell ezeket a s emberebet részesiteai, mert az élet különböző és az adott mez^gazdas-'gi vállalatban a szakember egyedül van. Az élet széleskörű tudást követel me, , éppen ezért a szakember, aki kint dolgozik a terme­lésben, ha a ar ha nem mindé, »el kell fogalilkoznia, agronómi. val, zootechnlkával, tervezéssel. Ebből világos, ho, y mind a három vo álon ki kell képezni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a speciális profilt likvidálni kell. Ezeknek a szakembereknek meg kell ad»i az általános képzést, dénárrá kell törekedni, hogy'legyenek specialisták bizonyos szJtképzett ség tekintet ében. iíagyobbméretü állami gazdasé'ban agro-ökono- mista igény is felmerülhet, vagy Tsz és gépállom.son a foagronomus mel­lett vannak ágazati specialista agronómusok is. Arról is szó lehet,- 6 ­?

Next

/
Thumbnails
Contents