Magyar Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1951

1951. június 30.

♦- 17 ­A Kémiai Tanszék folytatta az<195ö. évben megkezdett N O-aeyl- vándorlás problémájának vizsgálatát,valamint Anthocyanok qtf lita- tiv és quantitativ vizsgálatát cr'omatograpJaiás elemzác oegitpégé- vei* Kutatási tervébe beállította a szisztematikus védekezőttzerek vizsgálatát. A Talajtani Tanszék kísérletei: 1./ Uj gyors módszerek kidolgozása a füves vetésforgó talajtani hatásainak minősítésére-. ,2./ Kertészeti tipusvidékek talajtani tanulmányozásának folytatá­sa. 3. / Talajszerkezettani vizsgálatok, terméseredmények és a talaj fi­zikai állapotának összefüggése. 4. / Magyar talajtípusok dinamikájának kutatása. 5. / Kertészeti szempontból szóbajövő talajok Businszkij-féle gyöke­res átalakításának kutatása. ,6./ Különféle trágyázás! kísérhetek talajvizsgálatainak folytatá­sa. 7. / Különböző talajtípusokon létesitett kertészeti nagyüzemek trá­gyázás! módszereinek kutatása. 8. / A különféle élettani és biokémiai hatású trágyák tanulmányozá­sa konyhakerti növényeken. 9. / Különböző talajtípusokon létesitett kertészeti nagyüzemek ön­tözési módszereinek kutatása, 10. / Erősen meszes talajon savanyu talajjavító anyag hatásának ta­nulmányozása. Technológiai Tanszék 195o-es tervéből teljesítette paradicsomlé-, folyékony gyümölcs,^erjedéssel tartósított termékek összetételi anyagainak változását a feldolgozás folyamán, szamócafeldolgozási, borsofajták kísérletezése terén vállalt feladatait. Nem teljesí­tette a spárgafajták feldolgozására vonatkozó kutatásait nyersanyag hiányában. Tervét túlteljesítette málna-, szederhibridek és alma­fajták értékmegállapitásaival. 1951. évi tervéből kisérletsorozatot végzett szamócafajták és zöldsborsó feldolgozásával. Tervét túl­teljesítette tojásfehérjepótló gyümölcshab készítésével és a spe­nót tartósításának kérdésével. Mindkettőt átvette az ipar, A Wövénykórtani Tanszék vizsgálatai: almafalisztharnat elleni vé­dekezési burgonya^, .lebotrichunos betegségének vizsgálata; borsó- csávVuísi kísérletek tekintettel a borso csirázására gyakorolt ha­tás nézőpontjából, borsófajtájc érzékenységének megállapítása az Ascochyba gombával szemben. 1951-ben végzett kutatásai: Babherva- dást okozó gombák, paprikahervadést okozó gombák, agrobaktérlumoa fertőzési kísérlet parancsomon, a mikrogonféák meghatározása. A Rovartani Tanszék 195o-ben részben at anszékvezetŐ betegsége, részben a Munkaerőhiány miatt kutatómunkát nem végzett. 1951-ben a hajtáshervasztó cu.rázs elleni védekezés, egy eddig ismeretleh Jrabócafa^ /Rysteropi -um grylloideo/ elterjedésének, gazdasági jelentősegének és gazdanövényeinek vizsgálatával foglalkozott. Fentiekre vonatkozó feladatait elvégezte. Folyamatbahelyezte kí­sérleteit babzsizsikkel, a mogyorócincérrel és vizsgálja a nogyo- róbogár rajzásmenetét a védekezés megállapítása céljából. Elmaradt a Rhynchites aequatus által károsított^gyümölcsfák vizsgálata a tanszék hiányos felszerelés miatt, továbbá a csereszn^evirágraoly kártételének vizsgálata azért, mert ebben az évben a kártétel olyan csekély volt, hogy a vizsgálat nem vált lehetővé.

Next

/
Thumbnails
Contents