Magyar Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1948-1949
Egyetemi Tanácsülési jegyzőkönyv, 1948. december 15.
bágyi Kísérleti Öntözéses Gazdaság tanulmányozására» Az alföldi gazdálkodás különleges problémáinak további szélesebbkörü megismerésére is lehetőségem nyilott. Figyelemmel kisértem továbbá a Debreceni Dohánykisérleti Állomás szakmunkáját is® 1941 februárjában a Keszthelyi Gazdasági Akadémia Gyakorlati Tanszékére kerültem, majd rövidesen ismét a Növénytermesztéstani Tanszéken dolgoztam. A gyakorlati ismeretek megszerzésére igen alkalmasnak bizonyult gazdasági szolgálat után a Növénytermesztéstani Tanszéken megkezdett munkakörömben működtem tovább. Főképpen a keszthelyi fedőlapos istállőtárgyakezelés és kisgazdaságok számára alkalmas egyéb trágyakezelési eljárásokat, a legelő- és rétgazdálkodás, a szántóföldi szálastakarmánytermesztés és nemesités kérdéseit tanulmányoztam. Résztvettem a tanszék egyéb'irányu úttörő szabadföl- di és laboratóriumi kísérletező munkájában is® A mezőgazdaságunkban jelentős szerepet játszó burgonyatermesztés és nemesités időszerű kérdéseit behatóan vizsgáltam. Különösen a burgonya leromlásának megakadályozására irányuló törekvés és a hypervegetativ burgonyatermesztés kiértékelése, gyakorlati fogásainak kidolgozása foglalkoztatnak. A hazai és külföldi szakirodalom fokozottabb tanulmányozása révén igyekeztem elméleti ismereteimet gyarapítani® Az Alsódunántuli Zöldmező Szövetség munkájába újra belekapcsolódtam és huzamos ideig igazgatói minőségben végeztem külső tevékenységet. Az ország különböző részén rendezett népies gazdasági tanfolyamok vezetését is vállaltam azzal a céllal,hogy egyrészt az egyetemi oktatás terén is hasznosítható pedagógiai tanulmányokat folytassak, másrészt hogy az ország különböző tájain fekvő községekben egy-egy tanfolyam alkalmából huzamos időn át tartózkodva alkalmam nyíljék az Ország mezőgazdálkodásának alapos megismerésére. 1948-ban a gazdasági felügyelők részére rendezett felsőfokú legelő- és rétgazdálkodási szaktanfolyamon a gyepnövényekről és a korszerű talajvédelemről számos előadást tartottam. Résztvettem a Zöldmező Szövetség keretében megindított állványos szénászáritási módszerek kidolgozásában és egyéb kísérletező, kutató és növénynemesitő munkájában. A 3 éves terv keretében megindított legelőjavitási munkákban szakértőként működöm közre. Ennek során'Békés, Veszprém és Zala vármegyében ezidőszerint 14 legelő megjavítására dolgoztam ki részletes tervet. 1942 február 25.-én a Földmivelésügyi Miniszter Ur kiküldött az Országos Öntözésügyi Hivatalhoz az öntözéses gazdálkodás tanulmányozására. A Tisza- és Körös-menti öntözési rendszert több- Ízben bejártam és egy-egy gazdaságban huzamosabbideig tartózkodva tájékozódtam az öntözéses gazdálkodás különböző problémáiról.E tanulmányaimat harctéri szolgálatra történt behívásom szakította meg. A harctéri szolgálat idején Lengyelország, Ukrajna és Dél- Oroszország mezőgazdálkodásának megismerésére nyilt alkalmam. Katonai szolgálatom leteltével ismét a Keszthelyi Gazdasági Akadémia Növény termesztéstani Tanszékén teljesítettem szolgálatot. 1944 évben megbízást kaptam a Földmivelésügyi Miniszter Úrtól '•Az is tálló tárgyázás és a talajjavítás fokozása*1 kérdéseinek tanulmányozására. Tanulmányaimról loo oldalas dolgozatban számoltam be. Újabb 1 éves harctéri szolgálat után a megkezdett kísérletező és kutatómunkát a Mezőgazdasági Főiskola, illetőleg Agráttudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karának Keszthelyi Osztályán a Növénytermesztéstani Tanszéken folytattam. Jelenleg is itt teljesítek szolgálatot. =■ 2 ®* U
