Magyar Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1948-1949
Egyetemi Tanácsülési jegyzőkönyv, 1948. december 15.
A főiskolai oktatás arankájába már tanári pályám kezdetén belekapcsolódtam. A tanszékvezető tanár irányítása mellett 1938-tól rendszeresen tartottam elméleti előadásokat és vezette* gyakorlatokat . 194Qrben kaptam először megbízást “termeléstechnikai gyakorlatok" önállé előadására, 1944-ben pedig a növéaynemesitéstan, majd az általános örökléstan, takarmányozástan és állattenyésztés- tan biológiai vonatkozású részeinek Snállá előadására kaptam megbízatást a Mezőgazdasági főiskolán, később pedig az Agrártudományi Egyetem Keszthelyi Osztályán. A növénytermesztéstani szemináriumi munkát a Keszthelyi Osztályon 1943-ben szerveztem meg és ezidősze^ rint is vezetem. Az Agrártudományi Egyetem Keszthelyi Osztályán a Sövényélettani és ISvénykórtani Tanszéken rendezett asszisztenstovábbképző tanfolyamokon 194$ évben a burgonya termesztéséről és nemesítéséről, 1947 évben pedig a szabadföldi kísérletezés elméleti és gyakorlati kérdéseiről tartottam sorozatos előadást^/ Az ország különböző vidékein tartott népies gazdasági élőadásokon kívül számos gazdasági előadásomat olvasták fel a éádlő gazdasági félórájának keretében, 1947-ben az Agrártudományi Egyetem HeSőgazdaságtudományi karának javaslata alapján a Rektor Ur "kiváló, önállé tudományos- kutatáson alapuló" munkámért jutalomban részesített. A kisgazdaságok számára alkalmasnak Ígérkező istállétrágyakezelési eljárások megbirálására alapvető kísérleteimet 1943-ban indítottam meg. Az ebben az irányban folytatott első kisérletso- rozat eredményeit "Adatok a keszthelyi betonlapos istállőtárgya- kezelés megbírálásához" elmen foglaltam össze. A második kisér- letsorozat közlésére a háború miatt csak 1947-ben kerülhetett sor. Az Agrártudományi Szemlében megjelent "Kísérletek kisgazdaságok számára alkalmas istállőtárgyakezelések megbirálására" eimü dolgozatomban számoltam be a vizsgálatokról. / E két alapvető munka adatai nyomán a Földmivelésügyi Minisztérium a helyes istállőtrágyakezelés népszerűsítésére és megismertetésére számos kiadványt készíttetett és terjesztett. Több rádióban elhangzott előadás is adataim alapján készült. A hároméves terv keretében meginduló keszthelyi fedőlapos trágyakezelési akoió szintén az említett kísérleteim eredményeire támaszkodva került kidolgozásra. A háború megszakította további ezirányu kísérletező munkámat. Csak folyó évben indulhatott újabb, az előbbieknél jóval nagyobb keretek között folyó kísérletezés. 1948. julius hóban $ Földmivelésügyi Miniszter támogatásával összesen 9 kísérleti trégyakazal építését kezdtem meg, Kreybig Lajos dr. egyetemi m,tanárral szorosan együttműködve® E kísérletek feldolgozása most van folyamatban. Szabadföldi kísérletekre pedig 1949-ben kerül majd sor. Az istállétárgya kezelésére vonatkozó munkákkal egyidejűén részletesen tanulmányoztam a talaj humusztartalmának gyarapítására és minősége jávitására szóbajövő egyéb szervestárgyák elkészítésének és felhasználásának legmegfelelőbb módjait. Az ország több vidékét bejártam, hogy tanulmányaimat a helyszínen gyakorlati tapasztalatokkal is kiegészíthessem. Részletesen tanulmányóztam a fekál- és szennyvizhasznositás lehetőségeit, az erjesztett szalma- trágya készítését és alkalmazását, a "szalmázás*, a zöldtrágyázás stb. kérdéseit. Mindennek eredményét "A helyes humuszgazdálkodás” eimü tanulmányomban dolgoztam fel. A kísérletező munkát igen nagymértékben megnehezítette az ahhoz szükséges anyagi eszközök szűkös völta. Ez okból tanulmányaim egyrészének kinyomatására sem kerülhetett mostanáig sor®
