Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1999
1999. november 11.
10 2. VEZETŐI PROGRAM ÉS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2.1.HELYZETKÉP: A Mezőgazdaságtudományi Kar hagyományai, eddigi fejlődési útja, jelenlegi és jövőbeli szerepe a magyar felsőoktatás rendszerében Hazánkban a mezőgazdaságtan egyetemi szintű oktatása 1777-ben kezdődött a budai egyetemen. Önálló felsőoktatási intézményként azonban csak hosszú vajúdás után 1920-ban jött létre a Gödöllői Agrártudományi Egyetem jogelődje a Budapesti Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának Mezőgazdasági Szakcsoportja. A felsőoktatás reformjának eredményeképpen 1934-től az agrárfelsőoktatás a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági Osztályán folytatódott. Erre az intézményre alapozva alakult meg az önálló Magyar Agráregyetem 1945-ben Budapesten. Megalakulásakor az egyetem Mezőgazdaságtudományi, Állatorvostudományi, Kert- és Szőlőgazdaságtudományi és Erdőgazdaságtudományi karokra tagolódott, s magába foglalta a mosonmagyaróvári, a debreceni és a keszthelyi Mezőgazdasági Főiskolákat is. Az 1948-tól megkezdődött átszervezés eredményeképpen 1950-től az egyetem megkezdte áttelepülését Gödöllőre. Ez együtt járt sajnos az ígéretesen egységesnek induló intézmény szétdarabolásával, specializált kis részegységekre történő szétesésével. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem maradt az önálló agráregyetemi hagyományok folytatója, s fő feladatául kapta az akkor is átalakulóban lévő mezőgazdaság, az ágazati szakigazgatás és kutatás felsőfokú szakemberekkel való ellátását. 1951-től 1956-ig az egyetem a nagyüzemi termelési modellt követve több karra (Agronómiái, Állattenyésztési, Ökonómiai) oszlott, 1957-ben ezek egyetlen Mezőgazdaságtudományi Karrá egyesültek. Ezt követően harminc éven keresztül gyakorlatilag változatlan szervezeti formában a Budapesten működő Mezőgazdasági Gépészmérnöki Karral együtt képezte a magyar mezőgazdaság számára a felsőfokú agrárszakembereket: agrármérnököket, mezőgazdasági gépészmérnököket, üzemszervező agrármérnököket, szakmérnököket, mezőgazdasági mérnöktanárokat. 1969-ben költözött Gödöllőre a Mezőgazdasági Gépészmérnöki Kar, s 1987-ben már a később kiteljesedett társadalmi-gazdasági fordulat előszele volt a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar újbóli megalakulása, kiválása a Mezőgazdaságtudományi Kar szervezetéből. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem a nagyüzemi mezőgazdaság szolgálatára specializált szakegyetemként érkezett a rendszerváltozás küszöbére 1990-ben, miközben alapítása óta őrizte a magyar vidék és élelmiszergazdaság egységes fejlődését szolgáló agráregyetem gondolatát és igényét. Sohasem vált teljesen szakegyetemmé, létrejötte óta tudományosan megalapozott, egyetemi szintű képzést folytatott, s ehhez fokozatosan csatlakoztak a gyakorlatiasabb képzési irányt képviselő új főiskolák: 1971-ben a Zsámbéki Üzemgazdasági Üzemmérnöki főiskolai szak, 1976-ban a Gyöngyösi Főiskolai Kar, 1987-ben a Mezőtúri, s 1989-ben a Nyíregyházi Főiskolai Kar. Az Egyetem közel öt évtizedes gödöllői működése alatt mindig érzékeny szeizmográfként reagált a társadalmi - gazdasági élet változására, s a tudományok fejlődésére. Az ötveneshatvanas években épültek ki a Mezőgazdaságtudományi Karon az alaptudományok műhelyei (botanika, zoológia, kémia, talajtan, mikrobiológia) és a nagyüzemi gépesített technológiákat a növénytermesztés és az állattenyésztés területén megalapozó iskolák. A hetvenes években az Egyetem és a Kar a kemizálás, a növényvédelem és az iparszerű technológiák oktatása és kutatása területén haladt előre, míg a nyolcvanas években úttörő szerepet vállalt a molekuláris biológiai-biotechnológiai képzés és kutatás megszervezésében. Az Egyetem tevékenysége döntő mértékben hozzájárult a korszerű mezőgazdasági technológiák elterjedéséhez, a magyar mezőgazdaság sikeres fejlődéséhez, a
