Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1996
1996. szeptember 25.
8 o aktívan közreműködöm, koordinátora vagyok a hallgatói mobilitási programnak az agrárfelsőoktatás területén. A CEEPUS program szervezésében ugyancsak részt vállaltam, tagja vagyok a CEEPIJS magyar szakértői testületének. 1992 ben szakértőként részt vettem Brüsszelben a Kelet-Európai országok számára kísérleti jelleggel meghirdetett európai kutatási pályázat (COST-PECO) értékelésében. Rektorhelyettesként hat éven keresztül egyetemünk tudományos és nemzetközi kapcsolatrendszerének szervezésével foglalkoztam, s ez idő alatt egyetemünk nemzetközi kapcsolatai rohamosan bővültek, jelenleg 32 ország 72 egyetemével és tudományos intézetével tartunk fenn oktatási-kutatási együttműködési programokat, amelyek finanszírozását a különböző európai- és amerikai programok és alapítványok jelentősen támogatták (PHARE, TEMPUS, FEFA, Mellon Alapítvány, Humboldt Alapítvány, Soros Alapítvány, stb.). Az erőteljes nyugati orientáció mellett is sikerült megőrizni énékes Kelet- Európai és harmadik világbeli kapcsolatainkat. Külön figyelmet fordítottam a szomszédos országok (Ausztria, Szlovákia, Románia, s amíg lehetett Jugoszlávia) irányába, aktív közreműködésemmel kapcsolódott be egyetemünk a Kárpátok-Eurorégió egyetemeinek szervezetébe. Az egyetemi szintű nemzetközi szervezőmunka mellett sem feledkeztem meg szűkebb szakterületemen a nemzetközi tudományos együttműködések fenntartásáról, fontosabb partnereimet a tudományos önéletrajzomban már felsoroltam, s az együttműködések tartalmát kutatási tevékenységem ismenetése során részleteztem. Összegezve elmondhatom, hogy öt intézménnyel folytattam olyan tudományos együttműködést, melynek eredménye közös publikációkban és konferenciák szervezésében is realizálódott. 2. VEZETŐI PROGRAM ÉS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2.1. Helyzetkép a Mezőgazdaságtudományi Karról A Mezőgazdaságtudományi Kar (MTK) a Gödöllői Agrártudományi Egyetem elsőként létrehozott, az intézmény hagyományait meghatározó egyetemi kara. Jelenlegi szervezete, működési köre és tudományos profilja az 1945-ben megalapított, önálló Magyar Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karának többszöri átszervezése után alakult ki. A Kar 1950-től. az Agráregyetem Gödöllőre költözésétől, működik jelenlegi helyén, az Egyetem Főépületében. Fő feladatául kapta az akkor is átalakulóban lévő mezőgazdaság, az ágazati szakigazgatás és kutatás felsőfokú szakemberekkel való ellátását. 1951-től 1956-ig a kar a nagyüzemi termelési ágazatok szerint több karra osztódott, s 1957- ben ismét egyesült. Ezután harminc éven keresztül gyakorlatilag változatlan szervezeti formában működve képezte a magyar mezőgazdaság számára a felsőfokú agrár szakembereket: agrármérnököket, üzemszervezőket, szakmérnököket, mezőgazdasági tanárokat. 1987-ben már a később kiteljesedett társadalmi-gazdasági fordulat előszele volt az agrárközgazdász képzés önálló kari szervezetének újbóli kialakulása. Az 1950-től 1990-ig terjedő négy évtized alatt sokezer agrármérnök, agrárközgazdász és mérnöktanár szerezte szakképzettségét a Karon, s eközben kialakultak az agrártermelést tudományosan megalapozó alap- és alkalmazott tudományok magas színvonalú műhelyei. A Kar a nyolcvanas években úttörő szerepet vállalt a molekuláris biológiai-biotechnológiai képzés és kutatás megszervezésében. A Kar tevékenysége döntő mértékben hozzájárult a korszerű termelési technológiák elterjedéséhez, a nagyüzemi rendszerre alapozott magyar mezőgazdaság sikeres fejlődéséhez, a vidéki régiók népessége szakképzettségi színvonalának növekedéséhez. E fejlődés a hetvenes években érte el csúcspontját, a nyolcvanas évek végére azonban kirajzolódott, hogy a nagyüzemi intenzív technológiákra alapozott tömegtermelés hosszabb 2_7_
