Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1996
1996. szeptember 25.
9 távon nem jelent fenntartható gazdálkodási irányt, s így az ehhez igazodó felsőfokú szakember-képzcs és tudományos kutatás sem jelent reális perspektívát. A kilencvenes év gazdasági, társadalmi és politikai változásai tudatosították az egyetem oktatói és hallgatói közvéleményében a változás elkerülhetetlenségét, s az egyetemen belül kiváltották egy széles konszenzuson alapuló gyökeres reform megkezdését. Az egyetem belülről induló kezdeményezése szerencsésen találkozott a társadalmi és gazdasági élet kihívásaival. Kiteljesedett az egyetemi demokrácia és autonómia, az egyetem maga választotta vezetőivel új rugalmas, többszintes képzési rendszert vezetett be, átalakította A struktúráját, bővítette hazai és nemzetközi kapcsolatait. Uj képzési irányokat és formákat honosított meg, aktív kezdeményezője és előmozdítója volt a magyar felsőoktatás általános reformjának. Az egyetemi közvélemény elsöprő erejú támogatásával az egyetem demokratikusan megválasztott vezetése és tanácsa 1991-ben megfogalmazta az egyetem fejlesztési koncepcióját. Az egyetem az országban az elsők között vállalkozott a felsőoktatási törvény által előírt intézményi akkreditációra, s ennek a folyamatnak keretében az 1994/95-ös tanévben megalkotta az "Egyetem küldetésnyilatkozatát" és az "Egyetem fejlesztési stratégiáját 2000-ig". A megkezdett átalakítás és a stratégia helyességét az akkreditáció egyértelműen pozitív eredménye igazolta. Már az 1991-ben megfogalmazón fejlesztési koncepció kijelölte azt az eddig sikeresnek bizonyult fejlődési utat, amelyen haladva a GATE, hagyományaira alapozottan a vidék egyeteme kívánt és kíván lenni, de a szőkébb értelemben vett mezőgazdasági felsőoktatáson túlmenően, a vidéki gazdaság és társadalom átalakulását teljes körben előmozdító képzési és tudományos irányok gondozását kívánja vállalni, kialakítva az ehhez elengedhetetlenül szükséges, szervezett kapcsolatokat a társadalommal és a felhasználói gazdasági szférákkal. E profilbővítés főbb elemei az elmúlt öt évben megjelentek egyetemünkön, a környezet- és tájgazdálkodás, a fenntartható agrártermelés és vidékfejlesztés, az agrárszociológia, az agrármarketing és -menedzsment, a vállalkozásszervezés, a pénzügyi- és kereskedelmi ismeretek, a környezettechnika, a kommunális gépészet, az élelmiszer feldolgozás műszaki és minőségbiztosítási alapjainak felsőfokú oktatása és kutatásának művelése, új szakok, Ph.D. programok, pályázati és egyéb forrásokból támogatott kutatási programok keretében megkezdődtek és jelentős eredményekhez vezettek. Az egyetem képzési rendszerét, szervezeti struktúráját úgy alakította át. hogy keretet adhasson a sokszintű képzési formákhoz, s a multidiszciplináris fejlődésnek. Tantervi reformja során bevezette a kreditrendszerű értékelést, mintegy negyven százalékra növelte az alapképzésen belül a választható tárgyak arányát, létrehozott egy olyan integrált és átjárható képzési rendszert, amelynek fő elemei a háromfokozatú egyetemi szintű (BSc. MSc, PhD), a kétszintű főiskolai (BAgr és szakmérnöki), s a nulladik évfolyamos és postsccondary képzési formák, továbbá a tanárképzéshez kapcsolódó szakmunkás és technikusképzés. A felsőoktatási törvény megalkotását kísérő "alkotmányozó" folyamatban az egyetem kialakította e képzési rendnek megfelelő szervezeti és működési szabályzatát és szervezeti rendjét. A vázolt fejlődés következtében ma a Gödöllői Agrártudományi Egyetem hazai és nemzetközi viszonylatban elismert olyan agráregyetemmé vált, amely elindult a multidiszciplináris fejlődés útján, s integrálható a magyar felsőoktatás rendszerében. A GATE 1990-től napjainkig összes hallgatóinak létszámát 3.500 főről közel 12.000-re növelte, s ezen belül a nappali képzésben résztvevők száma 2.100 főről közel 4.500-ra növekedett. A Mezőgazdaságtudományi Kar a fentiekben körvonalazott fejlődés aktív előmozdítója, motorja volt. Tudományos kapacitása meghatározó szerepet játszott az egyetem akkreditálásában, s a doktori képzés megindításában. A Kar három
