Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1996

1996. szeptember 25.

11

nélküli, a Kar már elindult ezen az úton. Az eddig elvégzett munka, a Kar akkreditációjának kimagasló eredménye, s a karon felhalmozott szellemi tőke szilárd alapot jelent a továbbhaladáshoz, a következetes továbbépítkezéshez, s a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodáshoz. A továbblépés legfőbb feltétele, hogy a Kar tevékenységében megtaláljuk a különböző tevékenységek (oktatás, kutatás, szaktanácsadás) célszerű arányát, s az ezeknek megfelelő szervezeti-működési rendet. Tevékenységünket úgy kell tovább fejlesztenünk, hogy a kar a felhasználói szférát fokozottan be tudja kapcsolni saját finanszírozásába. Ehhez javítanunk kell oktató- és kutatómunkánk piacképességét, s újjá kell építeni kapcsolatainkat a gyakorlati-gazdasági szférával. Az egyes tevékenységi területeken a következő feladatok, s az ezekhez kapcsolódó szervezési és irányítási problémák megoldását tartom elsődlegesnek:

a.) Oktatás-képzés

Az 1991-ben bevezetett többszintes képzési rendszer megszilárdítását, személyi hátterének megteremtését, s tartalmi megalapozását kiemelt feladatnak tartom. El kell dönteni azokat a koncepcionális kérdéseket, amelyek a kétszintesre tervezett képzési rendszerben nyitva maradtak. A szakirányú képzésnek az ötéves rendszerben meg kell találni a célszerű rendjét, s foglalkozni kell a rövidebb idejű képzési formák bevezetésével piacképes területeken. Emellett javítani kell kínálatunkat a posztgraduális (szakmérnöki) képzésben is. fontosnak tartom a kar képzését gyakorlati ökonómiai irányokban erősíteni. A mezőgazdasági képzésben is az árutermelést kell szem előtt tartanunk, beleértve ebbe a termékfeldolgozás és minőségbiztosítás kérdésköreit is. E területek erősítése a feltétele a szaktanácsadó képzés megalapozásának is.

Megválasztásom esetén a kollektív bölcsességre kívánok támaszkodni, mind a képzési irányok, mind pedig a formák meghatározásában. A koncepcionális kérdések megvitatásához széleskörű tantervi vitát kívánok szervezni, a teljes oktatói kar bevonásával, a részletek kimunkálását, szűkebb - vezető oktatókból létrehozott - testületekre kívánom bízni. Modell értékűnek tekintem ebből a szempontból a Környezet- és Tájgazdálkodási szak kialakulásának folyamatát.

Az oktatás tartalmi fejlesztése mellett az alábbi konkrét oktatásszervezési feladatok megoldását is szükségesnek látom:- a rugalmas képzési rendszerhez igazodó oktatásszervezési és nyilvántartási rendszer kialakítása- az oktatás minőségellenőrzési rendszerének kialakítása- a tananyagellátás megoldása felhasználva a korszerű informatikai lehetőségeket is- évente megjelenő és átdolgozott oktatási ismertető kiadása, amely teljeskörű információt nyújt a hallgatók és oktatók számára a képzés rendjéről, a kar szervezeti felépítéséről, a tanszékek személyi állományáról és tudományos tevékenységének irányairól, a tanszéken oktatott tárgyakról és tananyagról, a nemzetközi cserekapcsolatokról, s az idegennyelvű képzésről.

O

is