Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1994

1994. június 8.

- 2 -A mezőgazdálkodás környezetgazdálkodási értelmezése szerint azon a természetes és az ember alkotta környezetnek hosszabb távra szóló szabályozott hasznosítását, tervszerű fejlesztését és hatékony védelmét értjük, a természet ökológiai egyensúlyának fenntartásával és a társadalom igényeinek figyelembe vételével. Ez az értelmezés olyan típusú gazdálkodást követel, amely biztosítja a környezet-, természet- és tájvédelmi-, a termelési és a fogyasztási-szolgáltatási funkciók harmóniáját, egyensúlyuk fenntartását, más szavakkal a fejlődés és a stabilitás, a növekedés és a tartamosság egyensúlyát.

Mindez azonban - most már a növénytermesztésre vonatkoztatva - csakis úgy valósítható meg, ha ismét helyreállítjuk az általános táj- és földhasználati stratégia - gazdálkodási rendszer - technológiai rendszer sorozat kapcsolatait, szerves egymásraépülését. Ez a Növénytermesztési Intézet esetén teljes egészében az

* Agrártáj- és Földhasználati Tanszék

* Földműveléstani Tanszék

* Szántóföldi Növénytermesztéstani Tanszék

* Gyepgazdálkodási Tanszék

* Kertészeti Növénytermesztési Tanszék

* Erdészeti Tanszék

szerves egymásra épülésével, együttműködésével lenne megvalósítható. Ezek közül jelenleg az intézet három tanszéket foglal magába.

Az előteijesztés elfogadása esetén ez az összhang jelentős mértékben javulna, s magasabb szinten lényegében visszakanyarodnánk a "technológia-túlsúlyos" oktatástól egy olyan hagyományos rendszer irányába, ahol az általános növénytermesztési-, agrártáj- és földhasználati rendszerek gyakorlatba ültetését a technológiai tárgyak valósítanák meg a különböző (szántóföldi, gyep, kertészeti, erdészeti) ágazatok területén. Az általános gazdálkodási stratégia, földhasználat és térstruktúra, valamint a termelési technológiák oktatásának nem egymás rovására kell ugyanis megvalósulniuk, hanem egymást erősítve, kiegészítve kell együttesen környezetbarát-, a természeti erőforrásokat az értékfenntartó (sustainable) gazdálkodás elveinek megfelelően-, kíméletesen, a jövő generációk igényeit is figyelembe vevő módon használó irányba fejlődniük.

Látnunk kell, hogy a világ, s benne Európa különösen ebbe az irányba fejlődik, amit az e térségek egyetemein rohamosan megjelenő-, hasonló típusú karok, intézetek, tanszékek sora is jelez. Egyetlen példa erre, hogy a Berlini Humboldt Egyetem Münchebergi Intézete 1992-ben teljes egészében ennek szellemében váltott profilt, és "Zentrum für Agrarlandschafts- und

Landnutzungsforschung (ZALF)" néven alakult újjá, 9 teljesen új - köztük

13