Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1994
1994. június 8.
Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar______ DM-160/6/1994. Előterjesztés a Növénytermesztési Intézet keretében AGRÁRTÁJ- ÉS FÖLDHASZNÁLATI TANSZÉK (Lehrstuhl für Agrarlandschafts- und Landnutzung) (Department of Agricultural Landscape and Land Use) létesítésére 1. Indoklás A világ és különösen Európa fejlett országaiban a vidéki táj- és környezet szerepe, megítélése jelentős változásokon ment át. A vidéki térség hagyományosan szinte egyetlen, vagy messzemenően domináló funkciója - az élelmiszerek, a növénytermesztési és állattenyésztési nyersanyagok előállítása - mellett előtérbe kerültek az egyéb funkciók, amelyek közül külön kiemelésre érdemes a környezet-, a természet- és tájvédelmi, valamint a fogyasztási- és szolgáltatási funkciók széles köre. Rá kellett ébredni ugyanis, hogy a vidéki térség nem csupán a mezőgazdasági termelés színtere, hanem egyben biológiai és társadalmi élettér is, és ha beavatkozásainkat csupán a termelés hatékonyságának növelése vezérli, akkor az élettér funkciók komoly veszélybe kerülhetnek. Ilyen körülmények között a környezet degradálódása nem csupán a termelés visszaeséséhez vezet, hanem az emberi létfeltételeket is komolyan veszélyezteti. Mindez arra a következtetésre vezet, hogy a mezőgazdálkodás termelési típusú értelmezését fokozatosan a környezetgazdálkodási típusú értelmezésnek kell felváltania. A termelési típusú értelmezés ugyanis a mezőgazdálkodást szigorúan csak szántóföldi-, kertészeti, gyepgazdálkodási és állattenyésztési árútermelésként fogja fel, és specialitásainak túlhangsúlyozásával már az erdészetet, halászatot, vadgazdálkodást és vadászatot sem sorolja a mezőgazdálkodás fogalomkörébe. Figyelmét kifejezetten az árutermelő technológiákra, azok tökéletesítésére irányítja. Ez az értelmezés adja a konvencionális (ipari, iparszerű) gazdálkodás egyik legfontosabb alappillérét.