Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1988-1989
1988. november 28.
V A külföldi agrárfelsőoktatás egyik legelterjedtebb formája az üzemmérnökképzés /Bachelor of Science/. Az elmúlt évek során viszont a különböző szakterületekről felmerült annak szükségessége, hogy a BSc fokozattal rendelkezők - elsősorban külföldiek - agrármérnöki címet /Master of Science/ kaphassanak, ami az agrármérnöki ismeretanyag megismerésén túlmenően jogalapot ad az egyetemi doktori, kandidátusi fokozat megszerzésére, illetve felkészíti a hallgatót arra, hogy magasabb színvonalon tudjon eleget tenni a mezőgazdaság jelenlegi követelményeinek. Az oktatás az egyetemeken folyó kiegészítő képzés irányelvei szerint történik /MÉM Szakoktatási és Kutatási Főosztály 31981 sz./1984.). Az alapszak képzési formájának kialakításánál a törzsanyagok oktatása mellett alternatív megoldásokat szerepeltetünk. 1. Az^alagszak^megnevezése Okleveles agrármérnök 1.1 Az alapszakon belül- növénytermesztő (trópusi-szubtrópusi)- állattenyésztő (trópusi-szubtrópusi)- agrárökonómiai (farm management) 2, A képzés időtartama A képzés 3 félévre tagozódik. Tekintettel a mérsékeltégövi vegetációs időtartamra, a növénytermelés és állattenyésztés üzemi gyakorlati képzésére január 1-től a következő év június 1-ig kerülne sor. • A mérnökképzési törzsanyag elsajátítására 2 félév, mig az alternatív anyagra 1 félév áll rendelkezésre /13» ill, 15 hetes félév/.
