Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1972-1973
1972. október 13.
- 13 Dr. P e n y igey Dénes tanszékvezető egyetemi tanári genetikai aszpektusból nézhi a dolgot* A genetikai világképnek a helyére tevées az emberek agyában. Ezt a genetikai részt húzzák alá és úgy tárgyalják. Dr. M a g y a r i András tanraékvezető egyetemi tanár egyetért a genetikai képzés tovább erősítésével» feltétlenül nagy szükség van erre, azonban hangsúlyozottan nem ért egyet álla tn eme sitési szakirány beindításával. Szarvasmarha genetikája és nemesítése, sertés genetikája, juh nemesítése. Ki van ma az országban olyan ember, aki egyszerre foglalkozik a szarvasmarha és a sertés genetikájával a nemesítő telepen, vagy az Üzemben? Van, aki a szarvasmarha genetikájával foglalkozik, szarvasmarha nemesítésében vesz részt, az Állattenyésztési Felügyelőség keretében, üzem vagy kutató intézet keretében, Tanszékükről, aki a szarvasmarha genetikájával foglalkozik az nem foglalkozik a lótenyésztés genetikájával és fordítva. Ez vágja a beindított szekmér- nökképzést. Általános genetikus képzés indulna meg, amely - nek keretében a tanterv vázlatban a 3. bekezdésben fel van tüntetve, azt csak üdvözölni tudja. Dr. Stefanovits Pál rektorhelyettes* a genetikai szakemberképzés fontos. A három irányra való szakadás biztosítja az alaposságot. Bíznánk a jelentkezőkre, induljon-e a mikrobiológiai vonal? Továbbá nem látja szükségét annak, hogy az állatnamésitési szak ne indulna. Ugyanis náluk is a talajtani szakmérnökiül oktatnak talajvédelmet, pedig van egy talajvédelmi szakmémökkópzés is külön. Dr. Nagy Nándor dékánhelyettes* anélkül, hogy íáagyari professzorral erről a témáról előzőleg beszélt volna, elmondhatja, hogy a hallgatók a mostani állattenyésztési szakmérnöki oktatásban 20 órában kapnak állatnemesitési oktatást és az óraszámban több, mint az itt feltüntetett óraszám. iw
