Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1972-1973
1972. október 13.
- 14 Ecr, Udvari László dókán ezzel nem tud egyetórtenit mivel egy szak beindítása nyilván megfelelő számú jelent- kezóstsel történik. Ha nincs megfelelő számú érdeklődő, azt a szakot nem tudják beindítani• A népgazdaságnak viszont igen nagy szüksége volna genetikusokre. Ezzel nem azt mondja, hogy többször is keli ilyen szakot indítani, de most feltétlenül módot kell adni a genetikus szakemberek kiképzésére. Bejelenti, hogy a mikrobiológiai vonatkozásokra térnek át, van-e, szükséges—«, kell-e, lesz-e elég jelentkező? Dr, Petróczi István egyetemi docens a mikrobiológiai szakirányhoz szól hozzá, megjegyezve, hogy ezt a lehetőséget nem szabad kihagyni. Ezt érdek nélkül mondja. Erre nagyon sok jelentkező lesz* talaj, mikrobiológiai, fermentációs területről, jött is igény, Növényvédő állomásoknál, a laborvezetők apeciaiizálásánál merülnek fel igécyek, Sét-három év múlva még nemzetközileg is nagy lesz az érdeklődés, nemcsak a fejlődő államokban, de még a vezető európai államokban is, A közelmúltban egy külföldi professzor tanulmányozta növényvédelmi oktatásunkat és mondotta, ha visszamegy, elmondja dékánjának, aki az amerikai földművelésügyi minisztériumból kapta az utasítást, hogy jöjjön Gödöllőre és tanulmányozza az egyetemet, szerinte magyarországi látogatásának fénypontja Gödöllő volt. Bólint elvtárs anyaga nagyon előre mutató, Gesz inég tanulmányozója, A növényvédelmi genetika helyett: fitopatológiát javasolna, a 3* oldalon a II, tanév 4. pontjánál. Kísérletek módszertana cimszót javasolja a modem kísérleti technikák címszó helyett, Kéri a tisztelt -Cári tanácsot, ne vesse el, mert előre mutató, komoly nemzetközi visszhangja lesz, Dr, Bálint Andor tanszékvezető egyetemi tanár megjegyzi, hogy természetesen a szakirány felvetésének a kérdése semmiféle veszélyt nem rejt magában, mert jelentkező hiányában a szak nem indul be. Az integrálódás a különböző tu-
