Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1969-1970

1970. június 6.

$ As ^.oldalon a "Mezőgazdasá gépesítése és villamosítása." jegyzi, hogy a többi követelményekhez képest ezt a megfo­galmazást nem érzi az agrármérnökre garantáltan megfelelőnek. Ugyanezen az oldalont a tárgy oktatásának fő célkitűzésé... Szerinte ennél az agrármérnöknek messze fontosabb feladata, hogy ezen műszaki ismeret alapján mine énkor azt megtudja ha­tározni, hogy milyen gépekre van szükség. A 6.oldalon a III. évfolyamtól a szigorlatok célkitűzése és körülményei"-nél a felsorolás egy mondattal van elintézve, klégséges-e ez. Szerinte a szakdolgozat kifejezést lenne célszerűbb használni, talán mérnöki szakdolgozat. Az állattenyésztési szakirány ulásnál az a kifejezés, hogy komplex telepi tej és hústermelés nem világos. Összefoglalóan az a javaslata, hogy szakdolgozat legyen diplo­madolgozat helyett. Az államvizsga két fő alapkövetelménye a diploma, ill. szakdolgozat és a tervfeladat mérnöki szinten való megoldása. Dr.Oslghy flbor egyetemi docens,tanszékvezetői Az a véleménye, hogy a tárgyalásra került anyag elkészí­tésével nagy lépést tettünk előre az agrárméraökképzés céljá­nak megfogalmazasában és a képzés rendszerének Kialakításában. Hozzászólása a számonkérés rendszerére, tartalmára irányul. Ha olyan üsemet feltételezőn*, amelyben együtt dolgozik az üzemszervezési szakon, az allattenyósztesi és növénytermeszté­si szakirányulás keretében végzett hallgató, tevékenységük komplexen felöleli az üzem gazdálkodásának teljes körét. Ilyen üzem azonban belátható Idán belül kevés lesz. Gyakoribb az az eset, amikor állattenyésztési, vagy növénytermesztési szak— fajon csak kémiai alapokat ad ezen tárgyakhoz, nem ad olyan ismeretet is, amit tulajdonképpen önállóan visz a hallgató tovább? 6

Next

/
Thumbnails
Contents