Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1969-1970

1970. április 10

8 képes volna 100 ^-osan a gyakorlat számára minden téren kész szakembert kibocsájtani. Mégis törekednünk kell, hogy nemcsak elméleti, hanem gyakorlati ismeretekkel is felruházzuk hallgatóinkat. A természettudományos oktatás a lényege annak, hogy a hallgatókat a jövő feladataira megfelelő módon felké­szítsük. Dr.Penyigey Denes egyetemi tanár A mezőgazdasági mérnök és a technikus képzése között merev kettősséget lát. A növénytermesztési felsőfokú technikumok oktatását tanulmányozta. És elég furcsa dolgokra jött rá. Pl. a gyakorlati oktatás te­rületén a 3 évben mindössze 3 hét gyakorlatot kapnak a hallgatók. Vannak pl. fölösleges, legálábbis olyan dolgok, amelyek az ember fülét megütik, pl. egy növény- termesztéstani iskolánál tartanak 570 óra géptan gya­korlatot és ennek 3/4—ed része gépjavítás. Mindezek­ből a példákból arra lehet következtetni, hogy a mezőgazdasági jellegű főiskolákban, középiskolákban legtöbbször nem azt tanitják, amire szükség lenne. Szerinte a mérnök, a tervező ember, elgondolását a gya­korlati szakember /a technikus/ kell hogy végrehajtsa. Az áruforgalmazó résznél nemcsak az elnevezést tartja fontosnak. Szerinte a tervezés ökonómiai feladat, a raktározás szakmunkási feladatot képez. A továbbiakban szerinte számos ilyen megoldás belső megoldás szerint kap helyet. A tervezésnek is, az áru kikészítésnek is a tényleges jelentőségét teljesen figyelmen kivül hagyják. / 3

Next

/
Thumbnails
Contents