Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1967-1968
1968. január 31.
6 si .... ismeretekkel is rendelkezzék, hogy a vállalat egészére szóló üzemgazdasági feladatokat kellően el tudja látni”. Kérdezem: az alapos és a megfelelő szó azonos tartalmat és igényt rejt-e, egyenlőségjelet tehát tehetünk-e a kettő közé? Ä bekezdés utolsó mondata szerint: ”Ilymódon lehetségessé válik, hogy az üzemgazdasági agrármérnökök vállalati /saját megjegyzés: természetesen összvállalati/ ökonómiai kérdések megoldásában a kertészmérnököket is támogassák”. Kérdezem: azt jelentené ez, hogy az üzemgazdasági mérnök megoldja össz-üzemi szinten a vállalati ökonómiai kérdéseket, viszont ebből kimarad a kertészet. Annak megoldása tehát az ágazatvezető kertészmérnök, vagy mérnökök feladata, akit ebben az üzemgazdasági agrármérnök támogat? Ha ez kertészeti vonatkozásban igy van, akkor miért nincs igy az állattenyésztés és a növénytermesztés vonatkozásában? Iái indokolja, hogy kertészeti vonatkozásban igy legyen, és egyáltalán elképzelhető-e ez? Felteszem a kérdést, hogy az előzőekből kiindulóan a javaslatban mindenütt, ahol az állattenyésztési és növénytermesztési, valamint az azokat megalapozó ismeretekről van említés, egyenlőségjellel összekötve értelemszerűen odaértjük-e a kertészeti termelést? Az egyenlőséget természetesen úgy értem, hogy figyelembe vesszük a kertészeti termelés méretét, népgazdasági súlyát, üzemi előfordulási arányát, sokrétűségét, az élelmiszertermelésben - annak vertikumában - elfoglalt helyét,
