Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1967-1968

1968. január 31.

- 25 ­a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán az egész mezőgazdaság területére az élelmiszertechnológusok képzésére vonatkozó ja­vaslat, beleértve abba a növényi és állati terményeket és ter­mékeket, valamint most tárgyaljuk az üzemgazdasági agrármér­nökképzésre vonatkozó anyagot. A vita elején feltett kérdéseimben már benne volt az állás- foglalásom is, amely szerint nem várhatjuk, hogy az üzemgaz­dasági agrármérnökök termelési - növénytermesztési, állatte­nyésztési és kertészeti vonatkozásban - azonos felkészültsé- güek legyenek az általános agrármérnökökkel és a kertészmér­nökökkel. Valamennyi, az egész mezőgazdaság területére vonat­kozó, a tevékenységek jellege szerint horizontálisan kialakí­tott képzési formában csak arra törekedhetünk, hogy a népgaz­dasági és az üzemi arányoknak és igényeknek megfelelően érvé­nyesítsük valamennyi termelési terület igényét a képzés minden szintjén, minden tárgycsoportban. Meggyőződésem, hogy az Üzem- gazdasági Agrármérnöki Kar munkája, illetve az általa kikép­zett szakemberek felé is ezzel az igénnyel kell fellépnünk. Arra kell törekednünk, hogy ezt a célkitűzést - mostmár az adott körülményekhez alkalmazkodva, de nem veszélyeztetve a- lapvető meggondolásainkat - minél jobban oldjuk meg. Az üzem- gazdasági agrármérnökképzésnél tehát abból kell kiindulni, hogy - amint már a kérdéseknél említettem - a kertészeti ter­melés mértékét, üzemi előfordulási arányát, termelési sajá­tosságait és egyéb jellemzőit figyelembevéve az ismeretek,

Next

/
Thumbnails
Contents