Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1965-1966

1966. február 25.

4 Nagyon helyeslem a Dókán elvtársnak azt a felvetését, hogy ilyen kérdéseket sose a mából kiindulva kell nézni, hanem •«zrt-- kaü-náaaá-, hogy 15-2o-3o évre előrevetitve . Amennyire feltudjuk ma mérni, vagy eltudjuk képzelni, hogy milyen feladatkörök jelentkeznek a* mezőgazdasági szakembrek számára.

Úgy hogy mi is ebből indultuk ki, midenezeket körültekintően felmérve,és felmérve azt is, hogy mi a jelenlegi képzési rend Ennek a keretében egy ilyen most kornkrétan flemerült specia- lizálás milyen formában illeszkedhet bele, igy tártuk az Igen tisztelt Karátanács elé az előttünk fekvő Írásos véleményünket. Ezért nekem semmi hozzáfűzni való nincs, a bizottság egyöntetű egyhangú véleményét hoztuk ide, bár Berend elvtárs sajnos az égé:» folyamatban nem tudott résztvenni betegsége miatt, azonban de szervesen az ő véleményét is tartalmazza. Amiről itt szó van az tulajdonképen az^&grá^Sirn&ffilpzés, most fennálló szervezetén belül az üzemgazdasági szakkópzósth hogyan lehet megoldani Én azon túl amit itt leírtam nem kivánok szólni, inkább azt kérném, hogy a vélemények hangzozzanak el, mert mi is azt érezzük, hogy itt a legszélsesebb körű hozzászólásra, véleményem szerint szükség van. Végeredményben úgy van ahogy Dékán elvtárs mlndta, ez egy nagyon felelősségteljes dolog, amely csak az első lépése egy hosszabb ^íyaáatnal.^0amely2e^ífegf^pro^ííiiáját veti fel az egész agrárfelsőoktatásaak. vonalán.

Penyigey Dénes: szabadna nekem egy javaslatot tennem, hogy mit látok elsősorban olyan súlyponti kérdésnek,amit vitatnunk kell, hogy lehetőleg ütőképes és egysgóes állásfoglalást tudjunk tenni. Az egyik iixaisäxKkx ként első®iIn|Hnífálisnak látom annak a megvitatását, hogy van-e specializálásra a jelen állapot és a jövő perspektívája - amennyiben a mezqsazdaságbaai vonalon tudunk évtizedekre vetiteni - ma már szükség.

Másodszor megvitatni aztk hogy mik ezeknek a feltételei és mik a lehetőségei. A kettő élesen elválik egymástól, azért is xá* iasxtsmxsi állítom fel ilyen kettőséibe. Ezek közül elsősorban megállapítani, azt, hogy a 4 éves kópzó§emennyiben és hogy lehet alakítani apecializációt, a másik kérdés az hogy indokolt-e és milyen mértékben indokolt az 5 éves képzésre való áttérés és nem utolsó sorban nagyon fontos a specializációra való áttérés és a szakmórnökképzés to ábbi kapcsolatának az alapos megvitatása és ezzel kapcsolatban az állásfoglalásnak a kialakítása.