Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar kari tanácsának jegyzőkönyvei, 1957-1958

1957. december 23.

Jegyzőkönyv az "Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar 1957* december 23-án tartott rendes kari tanácsüléséről* <. * Jelen vannak: dr, Bacső Nándor egyetemi tanár, dr. Baintner Károly tan­székvezető egyetemi tanár, Berend Jőzsef tanszékvezető egyetemi docens, Bója József személyzeti főelőadó, Cselőtei László tanszékvezető egyete­mi docens, dr. Dobos Károly egyetemi docens, dr. Senyó Vilmos, dr. Hor­váth János tanszékvezető egyetemi tanárok, dr. Juhász Balázs egyetemi docens, dr. László Lajos egyetemi docens, Mányai Sándorné lektorátus vézető, Pál István egyetemi tanársegéd, Ötvös Károly testnevelő tanár, Páter Károly tanszékvezető egyetemi tanár, Pecznik János tanszékvezető egyetemi docens, dr. Penyigey Dénes egyetemi tanár, Sági Károly egye­temi adjunktus, "Scheiber Viktor megbízott tanszékvezető, Schiller Já­nos egyetemi adjunktus, dr. Szekeres László tanszékvezető egyetemi ta­nár, dr. Szélyes Lajos egyetemi tanár, Tóth Antal, dr. Török János tan­székvezető egyetemi docensek, dr. Uzonyi Ferenc, Vágsellyei István tan­székvezető egyetemi tanárok, Molnár Sándor Dékáni Hivatal vezetője, Fá- lyi Ferenc tanszékvezető egyetemi docens. dr. Bálint Andor egyetemi tanár, dékán: Üdvözlöm a Kari Tanács megje­lent tagjait és a Tanácsülést megnyitom. A jegyzőkönyv hitelesítésére felkérem dr. Bacsó Nándor egyetemi tanárt és Tóth Antal tanszékvezető egyetemi docenst. Első napirendi pont: A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány határo­zatának megvitatása. Szeretnék néhány gondolatot felvetni és kérem az Elvtársakat, hogy vi­tassák meg, szóljanak hozzá. < Lényeges megállapításnak tartom, hogy az egész magyar ifjúság nevelésé­nek a proletárinternacionalizmus szellemében kell folynia, a nemzetközi munkásmozgalom előrehaladását és a munkáshatalom erősödését kell szol­gálnia, mert ez az igazi hazaszeretetre való nevelés egyetlen útja. Az ifjúság nevelésének problémáit tekintve azt hiszem először a nevelés céljáról és a nevelés feladatairól szükséges szólni. Első problémaként kell megemlíteni az ifjúság politikai nevelésének kérdését. A mezőgaz- ^ daság fejlődésében a következő évek egy rendkívül nehéz szakaszt jelen­tenek, amelyben a mezőgazdaság szocialista átalakítása terén jelentős előrehaladást kell elérni. Ez az előrehaladás hallgatóinkat két vonat­kozásban érinti. - Egzisztencia kérdés. - Annyi szakember amennyit mi is képezünk - fokozott mértékben az Akadémiák is - annyi szakember el­helyezése a mezőgazdaság átszervezése nélkül nem oldható meg. A hallga­tók egy részének szülei kisparasztok, ilyen formában gazdaságilag el­lentétes tendenciával találkoznak otthon. Ezeket a problémákat világo­san fel kell vetni, beszólni kell a hallgatókkal erről, hogy munkájuk alapvető feltétele a magyar mezőgazdaság átalakítása, amely másként nem oldható meg, mint a kisüzemi gazdálkodás felszámolása utján és a kisüzemi gazdálkodásnak nagyüzemivé való egyesítése, a tsz-ek szoc. nagyüzemekké való átszervezése utján. Ezt a problémát világosan, egy­értelműen kell felvetni. Az egyetem oktatóinak foglalkozni kell ezzel - módszeresen kell foglalkozni - társadalmi méretekben és a feladat­nak megoldását elő kell segíteni. Az elmúlt években a Szabad Népben ir­ta egy professzor, hogy az egyetemi ifjúság azt kívánja, hogy neki fel­építsék a szocializmust. Az ifjúságnak tevékenyen részt kell vennie ezeknek a feladatoknak a megoldásában. A szocializmus építésével egyet­ért a párt- és kormány, célkitűzéseivel egyet kell érteni, egyetértés néékül nem fognak tudni előrehaladni. Ezt láttam legfontosabb problé-

Next

/
Thumbnails
Contents