Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar kari tanácsának jegyzőkönyvei, 1957-1958
1958. március 14.
2 ti ismeret és a gyakorlati alkalmazás sok hallgatónál nem fonódik egybe* Egyes hallgatók a munkagyakorlatok során nem sajátították el az egyes munkafolyamatokat, igy az államvizsgán kiderült,hogy néhány egyszerű agrotechnikai művelet végrehajtásával sincsenek tisztában, A vizsgáztató bizottságok évről-évre fokozáák a követelményeket:, ami az egyetem fejlődéséből kifolyólag érthető is. A bizottságok véleményé szerint -ami megegyezik a kar tapasztalatával- a hallgatók elméleti és gyakorlati ismereteinek szintje a múlthoz képest emelkedett, de az emelkedés mértéke az utolsó évben nem volt olyan nagy, mint az előző években. Egyes bizottságok a hallgatók tudásánál ezt a fokozatos szintemelkedést kétségbevonták. Természetesen ezen megállapítások nem kívánják általánosságban az oktatási rendszert elmarasztalni. Abban a bizottságok véleménye egyöntetű, hagy az államvizsgát sikerrel letett jelöltek ismeretei elegendők ahhoz, hogy a pályájukon sikeresen elinduljanak. A bizottságok és igy a kar vezetese.is véleménye kialakításában nem tévesztette szem elől azt, hogy a jelöltekre maga az államvizsga, annak rendje és légköre feltétlenül hatással volt, és a vizsgázók között ez a hatás különböző mértekben és módon jutott kifejezésre. Nem volt ritka, hogy a nagyobb elméleti felkészültségű, de kevésbé jó kifejezőkészsegü hallgatónál a vizsgáztatók és a bizottsági tagok rutinja találta meg a helyes értékelést. Szórványosan előfordulhat, hogy az ilyen hallgató gyenge szereplésének igazi oka felderítetlen marad. A példa ßorditottja is elég gyakran előforduló jelenség az államvizsgán is. b/ködszertani kérdések; Az államvizsga jelenlegi módszerének helyességét illetően az ÁYB elnökeinek véleménye megoszlik* Hét AVB elnök szerint helyes, ha a hallgatók minden tárgyból egy napon vizsgáznak. Igaz, hogy ez elég nagy szellemi erőfeszítést követel a jelöltektől, de ezen vizsgamódszer mellett a hallgatók ált-.lános megítélése sokkal reálisabb, mint a széttagolt vizsgák eseteben. De a széttagolt vizsgák esetében is mutatkoznak a fáradtság jelei az utolsó vizsgáknál. Egy AVB elnök javasolta, hogy a vizsgázók kát egymásutáni napon vizsgázzanak le naponta 2-2 tárgyból. Egy AVB elnök kívánatosnak látná az államvizsga formájában olyan módszerrel történő megváltoztatását, hogy az államvizsgából kifolyólag a vizsgázók szintetizáló készségére és általános félkészé'’ segére jobban lehessen következtetni. E végből a bizottság : nek tartaná egyes tárgyaknál csökkenteni a kérdések számát es **.. lyettük kevesebb számú, de átfogóbb jellegű tételt kellene adni, Felvetődött az a gondolat is, hogy jó lenne az államvizsgát akként, megoldani, hogy a jelölt mind a négy tárgyból egyszerre vizsgázik olyan módon, hogy csak egy tételt húz, s ennek a kérdésnek a különböző szakterületekre vonatkozó részleteit fejti ki.
