Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar kari tanácsának jegyzőkönyvei, 1957-1958

1957. december 23.

á Néhány oP an egy szerir-munkafogásrvl van szc, amelynek nem Ismerése félénkké teszi őket a falusi emberek közti mozgásban. S igy az egyetem elvégzése után igyekeznek Bpesten maradni és ott hivatalban elhelyezkedni. Vgézett mezőgazdászaink nagy része küzponti szervekhez került, mert itt elegendő mezőgazdász van már. Gyakorlati tapasztalatokkal, nemcsak munka élményekkel, hanem paraszti gazdálkodás módjának ismeretével, a falusi városi társadalmi, szocialista problémák ismeretével felvértezett fiatalok nincsenek benne ezekben ax vezető állásokban. Részben ezeket a munkaélményeket ée ezeket a társadalmi, politikai problémákat is ismerjék meg a hallgatok.

Berend elvtárs hozzászólásához; falusi látogató mozgalom, mmely jórészt ismerve parasztságot munkáélményeket is szerzett. Javaslatot szeretnék tenni, egyik a fizikai munka az egyetemi felvétel előtt. Ezt a fizikai munkát endszeressé tegyük. Még mielőtt az egyetemre kerülnének felvételre a hallgatók menjenek ki gazdaságokba, tsz-ekbe, állami gazdaságokba és mint tsz-tag, vagy mint munkás végezzen bizonyos munkát. Ennek megfelelő díjazásban részesüljön. Éljen legalább egy évig munkás életet, - ezt égy bizonyos mértékben egyetemi ellenőrzés alá lehet venni. A szünidei szabadság. Az elmúlt esztendőkben e hallgatok kaptak egy-két hónapi szabadságot és utána jöttek vissza az egyetemre. Nem volt mód arra, hogy saját maguk munka után nézzenek, hogy foglalkozhattak volna 'üzemekben. Ez a proletár internacionalizmus kérdéséhez is kapcsolódik.

Nem épülhet ki addig, amig egy más országát meg nem ismerjük. Régen a kertészeti Akadémián szokásban volt, hogy az első és második év után kimentek a hallgatók kertészeti munkába fejlettebb országokba. Fizikai munkát végeztek, pontosan annyi pénzt kaptak, amennyit dolgoztak.

Előre leveleztek, hogy lehet ezekben az országokban dolgozni. Szakmái fejlődésre bizonyos irányt adnak, hozzájárul a nyelvkészség fejlődéséhez is. - Az az érzésem, hogy ide Gödöllőre kiszakadt hallgatók bezárkóznak. Emlékszem, hogy mikor mi egyetemi hallgatók voltunk igyekeztünk, hogy valami plusz keresethez jussunk. Ma is érzem és tudom, hogy számunkra ezek a munkák igen sok tapasztalatot adtak, főként az emberek közötti bánásmóddal kapcsolatban szereztünk tapasztalatot. Adódnak munkák itt az egyetemen belül is, tanszéken is, városban is, rövidebb időre bekapcsolódhatnának. Rá kell szoktatni a hallgatókat, hogy bizonyos fizikai munka nem szégyen. Nézzenek utana saját maguk eltartásának. Ez nem fog azzal járni, hogy elvonja őket a tanulástól. Ez -a munka pihenést jelent a számukra. Régebben banda formájában alakult ki, most munkaszövetkezeteket lehetne alakítani. Nyáron a szünidőt akár Magyarországon, akár más országban, akár pedig bizonyos esetekben a tanszéken fizikai munkában töltenék, igen sok tapasztalatot szereznének ezek a hallgatók.

A kollektiv munkára való nevelés, ma rendkivü}. fontos.

Scheiber Viktor mb. tanszékvezető: Több diákszállót látogattam meg az

.utóbbi időben. A probléma mindenütt az volt, hogy mi lesz az egyetemxx elvégzése után, hol fognak dolgozni. Minkaterületet a hallgatók nem ismerik valamennyien, azt tudják, hogy az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben ziláltak a viszonyok. Munkalehetőség nem is lesz.

Sok esetben az állami apparátusban nem megfelelő emberek dolgoznak.

Berend elv társ javaslatai kell alátámasztanom. Falukutató csoportokat kell szervezni. Megismertetni a munkalehetőségeket, munkaalkalmakat, amelyet egyben az egyetem elvégzése után hasznosítani tudnak. Nincs határozott célkitűzésűk, ez a tanulást is hátrányosan befolyásolja. Kérem a Kari tanácsülést, hogy ilyen szempontból is foglalkozzon ezzel a kérdéssel.

.Páter Károly tanszékvezető, egyetemi tanár: Kétségtelen a legnehezebb feladat a kb. 2ó.’ 2T éves korban lévő emberek nevelésének problémája. Azonban ennek a nevelésnek elsősorban megvan a szükségessége é s megvanna az eszközei. Szükségességét megszabja az a sajátosság részükről, hogy pszichológiailag kifejlődött meberek, ami jellemző ebben a korban. Röviden utalok arra, hoagy az egyéniség kialakulásánál többnyire egész életre érvényes eszméket szerez, ami kihatással van egész le tere. Ebber