Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar kari tanácsának jegyzőkönyvei, 1957-1958

1957. december 23.

- 3 resnének ezzel kapcsolatban, A gyakorlat végén .2-3 hetes utazással megismernék Bulgáriát. Zágbábi egyetemen szintén felmerült egy ilyen probléma, ők is hajlandók lennének hallgatókat és oktatókat csereakcióba bevenni, Bzt a kérdést kicsit korábban kezdjük el realizálni. Egységes véleményt kell kialakítani. Előzőleg tisztázzuk azt, hogy milyen lehetőségek vannak, amit időben kell közölni a baráti országokkal kapcsolatosan. Bomániában is meg lehetne oldani ilyen gyakorlatot. A dékánátus és rektorátus tisztázza azokat a kérdéseket, keretet, amelyek mellett a tárgyalás megindulhat. Évente jelentős hallgatót tudnánk csereakcióba külföldre kiküldeni.

Balntner Károly tanszékvezető egyetemi tanár: Szeretném kiemelni az ifjúság erkölcsi és becsületre való nevelését. Akkor, amikor a szocialista szektor mindinkább terjed, mindinkább a közösségi életben kell rósztven- ni azoknak is, akik otthon hozzászoktak a magángazdálkodásnak bizonyos szabadságához. Tudjuk, hogy nagyon sok kulák abból gazdagodott meg, hogy különböző üzletek utján társait becsapta, Így szerezte a földet. Ha ilyen emberek bekerülnek á tsz-be, közösségi életbé, azt tönkretehetik manipulációjukká, Az iskolákban, egyetemeken teljes realitás kell; mert idealizmusra neveljük a hallgatókat. Mindeásijól felfogott érdekében a közösség érdekeit nézi elsősorban, de amikor kikerül az életbe, nem tudja megfelelőképpen megállni a helyét, mert nem ismeri az élet gonosz oldalát. Sok hallgatóval beszóltam, akik kikerültek valamelyik tsz-be, állami gazdaságba, és megbotránkozva látták azokat a visszaéléseket, - nem tudták, hogy a feljelentéseket megtegyék, vagy sem. Amikor látták, hogy a vezetők megfelelő, befolyással birnak, mint diplomás inkább elment, otthagyta az üzemet, mert úgy gondolta, hogy a feljelentésből csak neki' lesz baja. Ilyen irányban kellene a hallgatóknak direktívákat adni. Alapvető dolog, hogy a közösségben a vezetők a legbecsületesebb munkát végezzék.

Szekeres László tanszékvezető egy.tanár» Meg kell nézni pontról pontra, milyen problémákkal 'találkozunk. Az 1. pont, ami nagyjából azt tartalmazza, hogy a KISZ az egész magyar fiatalság képviselője. A 2. pont: az állami szervek vezetői segítsenek a KISZ-nek kezdeményezései valóraváltásában.

Azt hiszem, nem kell segíteni annyira. Jobban átgondolva oka van annak, hogy a SZU-ban tilos minden tanulmányi munkaverseny. Olyan eredményeket hoztak ezek 1923-ban, mint nálunk 52-53. között. A 3. pont általában nevelési kérdés. Bzt már konkétan meg kell beszélni, hogy mit kell tenni.

A nevelés kérdése mindig vitatott kérdés volt, soha dűlőre nem jutott, hogy felnőtt embert hogyan kell nevelni. Ha mi hangsúlyozni tudjuk a hallgatóság előtt a célokat, amit el kell érni munkája során, a tanszék és tantárgyak szerint változik. Az ifjúságnak célokat kell kitűzni.

Pecznik János tanszékvezető egy, docens: Teljesen egyetértek azzal, amit ä célkitűzésekkel kapcsolatosan Szekeres elvtárs mondott. Döntő kérdés a politikai nevelés kérdése. Meg kellene találni azokat a lehetőségeket, módszereket, amelyekkel ezeket a célkitűzéseket a gyakorlatban teljesíteni tudnánk. Ugyanakkor ellentétes mondás, hogy a határozat első pontjával kapcsolatosan nincs tennivaló. Alapvetően van tennivaló, nem azt mondom, hogy a Kar speciális feladata, ossz egyetemi feladat, de nem választható el a Kar feladatától, fá Úgy látom, hogy' most az ifjúság tárgyalásában a KISZ szervezet képviselői közül nincs itt senki*. Lehet, hogy meghívta a Kar a KISZ szervezetet, azonban nem jött el senki. Együttműködés nélkül ezeket a feladatokat megoldani nem lehet. Pillanatnyilag nem vagyok tájékozott, hogy áll jelenleg nálunk a KISZ helyzete. Nem megnyugtató, hogy a KISz szervezet csak kisebb részét foglalja-magában az ifjúságnak, holott a határozat hangsúlyozza, hogy a KISZ-szel együtt kell működni* Mert nem szükséges, hogy aKISZ szervezet a DISZ nyomdokain haladjon, de