Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Gépészmérnöki Kar kari tanácsának jegyzőkönyvei, 1960-1961
1960. szeptember 26.
••- 3 la titán kap k«dv«t a tov 'bbtanuláshoz, és ha tehetséges ezt számára biztosítani is kell. A reform nagyszerűen igazodik a népgazdaság igényeihez. Mezőgezdas'gi középkáder- képz'o gyakorlatilag még nincs nálunk. Más képadat k»ii adni a nagy gazdaságot vezető és a kisebb munkabrigádokst vezető szakembereknek. Ezt a problémát is meg kell oldania a reformnak. Ez felveti az egyetemek fejlesztésének oroblémáit is. Ha meglesznek a felső inariskolák, a megfelelő köz'nká- derképzás, akkor ez csökkenti majd az egyetemek feladatait. TÖJb középkáder kell, mint felsőkáder, ezért n*m szabad túlméretezni a jelenlegi 8 agrárfelsőoktatási intézmény fejleaz- tését. Megemlíti itt a gödöllői többmilliós építkezés kérdését is. A reform előnye az is, hogy nagy lépéseket .tesz a fizikai és szellemi munka közötti különbség megszüntetésére, dóknak tartja az egyetemi évek számát, ez a fiatalok család- alanitáaának idejét ki fogja tolni. A kötelező oktatás 16 éves korig fel van emelve, de mégsem nyújtunk sokkal többet, mint az előző Időkben, amikor csak 12 éves korig volt kötelező az oktatás. Meg kell vizsgálni, hogy a levelmő oktatás különböző formáiba hogyan lehet bekapcsolni a tangazdaságban v alkalmazott fiatalokat. dr.Tibold Vilmos» Véleménye szerint sok a felsőoktatásra tervezett 8 esztendő. A szakközépiskola után egyetemre kerülő fiataloknak sok nehézségük less. tfern érzi a szakközépiskolák felállításának szükségességét. Várad! János» A szakközépiskola olyan emberek képzési célozza, akik nem kívánnak felsőfokon tovább tanulni. Tehát ezekre feltétlenül szükség van. Es nem jelenti azt, hogy ennek elvégzi# után nem mehetnek az egyetemre, bár valószínűleg nagyobb nehézségeik lesznek, mint a gimnáziumot végzetteknek. Mivel 2 év szakmai gyakorlat után mennek csak esetleg az egyetemre, valószínűleg csak az első 2 évben lesznek nehézségeik, utána már előnyben lesznek a többi hallgatóval szemben. r
