Mezőgazdasági Gépészmérnöki Főiskola tanácsának jegyzőkönyvei, 1954-1955
1955. május 26.
- 3 átalakítani, csak arra kell törekedni, hogy a gépeket és munkaeszközöket megismerjék. Azt a javaslatot teszi, hogy a leirő géptan tanítsa meg a legfontosabb motorokat, a mezőgazdasági gépek elveit. Ezeket tanítsa meg, de ne számoltasson. Teljesen egyetért Lrdei elvtárssal abban, hogy azélerőgépek gázturbinák, gőz- viz gépeket le kell adni a hallgatóknak, de ezt negyed annyi idő alatt elő lehet adni, ha a többit már ismerik, 3*, 4., 5. évben. Az utolsó félévek már eléggé lazák. Az általános géptan második felét tegyük erre a félévre. Nem hiszi, hogy arra volna szükség, hogy általános géptanban adjunk a szélerőgépekből valamit. Csináljuk azt, hogy módszeresen tanitjuk a hallgatókat a le- irőgéptanban, amelyet heti 4 órában elég előadni. Nincs szükség gyakorlatra. Heti 4 óra előadásban 1 féléven keresztül bőven elő lehet adni mindazt, ami ide tartozik. Szekeres László: Részletesen nem kiván hozzászólni, de annyit szeretne megjegyezni, hogy a géptan egy része későbbre kivánkozik. Balatoni Antalné: teljesen egyetért Lehoczky és Farkasa elvtársakkal, Rab György: egyetért azzal, hogy az általános géptant bontsák két részre. Egy leíró géptanra és egy később megnevezendő tárgyra. De hiv4i\/zik, hogy a feladatnak var mi képet is kell adni, miért tanitjuk. Miért van szüksége rá, hogyan fogja felhasználni a gyakorlatban. Hova fogja felhasználni a fizikát, mechanikát, szilárdságtant. Ebben a leiró géptanban ezt is tudni kell, mit miért tanítunk. Erdei Jánosi örömmel veszi tudomásul, hogy a felszólalásokban elismerik, hogy a szél- gőz- viz gépekről hallaniok kell a hallgatóknak. A maga részéről azt is helyesli, ami eredeti javaslatként elhangzott, hogy ez a rész egy későbbi félév tanitasi anyagába kerüljön be. Hogy ha kiegészítjük azzii, amit Rab kartárs mondott, hogy a gépek csoportosításai, szilárdéági é3 gyártási kérdései, milyen tárgyak keretében kerülnek oktatásra. A tanszók részéről szívesen venné azt a megoldást, hogy leiró géptan *az első félévben és egy későbbi félévben szél- viz- és gőzerőgépek c. tantárgy kerülnének oktatásra Váradi János: úgy látja, hogy a hozzászólások, bár hangoztatták, hogy. egyetértenek Erdei professzorral, de hozzászólásuk mégsem volt egyetértésben. Nem tartja helyesnek, hogy a lóvontatás az általános géptanban szerepel. Szélerőgépekre 8 óra sok, gőzkazánokkal a hallgató a termodinamikában ismerkedik meg. Tehát amit leiró géptannak nevezünk, arra 96 óra megfelel. Egyetért Lehoczky elvtárs hozzászólásával, hogy enciklopédikus leiró géptant kell adni. Azzal azonban nem ért egyet, hogy a leiró géptant a számítástól el kell tiltani. Ne a gépekkel, mint egységekkel számoljanak, hanem meg tudják állapítani, hogy adott feladathoz milyen gép, hány gép szükséges. Amikor az Igazgatóság az óraszámot 96 órában állapította meg, a hallgatók szempontjából gondolkozott. Ha a hallgató az első két övben csak annyi kapcsolatba kerül a géppel, hogy esetleg lerajzol egy tengelyt, akkor amire 3., 4. éves korában egy gépet kap, kiöltünk belőle mindent. Azért tartja fontosnak, hogy kapjon a hallgató egy képet, hogy megtanulja az alapvető számításokat, arai nem matematika, nem fizika. Ezenkívül közel mehet a géphez, ez megalapozza azt, hogy év végén az első tantárgyi gyakorlatban megismerkedik az erő és múnka- gépekkel hozzányúlhat. Ehhez 96 óra elég. Ez volt az igazgatóság javaslata. Az óraszámmal kapcsolatban megjegyzi, hogy véleménye szerint csak a szélerőgépek az a rész, ami sehol sem szerepel, de külön tárgyat nem igényel. Javaslata a tanács felé az, hogy a tervezetnek megfelelően javasolja az általános gjéptant heti 6 órában / 4 óra előadás, 2 óra gyakorlat / oktatni és leiró géptannak nevezni, amely vegyen alapvető számításokat is. Viszont nem szükséges az, hogy olyan dolgot tárgyaljon, ami másutt -nem kerül előadásra. Irtt loo %-ban kell, hogy tulfedések legyenek. I
