Károlyi Zsigmond - Nemes Gerzson: Szolnok és a Közép-Tiszavidék vízügyi múltja II. rész, A rendszeres szabályozások kora (1846-1944) (Vízügyi Történeti Füzetek 9. Budapest, 1975)

2. A Közép-Tisza szabályozása - 2.2. Ármentesítések, árvizek, árvízvédelem - 2.2.1. A töltések kiépítése (A ,,sürgős munkálatok" időszaka 1846—1879)

Vasúti híd Szolnok mellett. 19. ábra. Hullámtéri szűkület a szolnoki vasúti hídnál (Egykorú metszet) Már ekkor látható volt az is, hogy az alsó- és közép-tiszai átmetszések kialakulatlansága nemcsak helyi árvízszintemelkedéseket okoz, hanem hatása az egész Alsó- és KözépTisza vízjárására kiterjed. Ezt a helyzetelemzést a későbbi árvizek egész sora igazolta. Nemcsak az idézett szakvéleményből, de az 1878-ban újjászervezett Tiszavölgyi Társulat számos más, 1876—1879 közötti dokumentumából is kitűnik, hogy a külföldi szakértők sokat emlegetett véleménye, a helyi mérnökök helyzetelemzése után kevés újat tudott mondani. (Valójában egész jelentésük a társulati mérnökök tájékoztató adatain alapult!) A sorozatos katasztrófáknak legalábbis egy részét el lehetett volna hárítani, ha idejében meghallgatják a helyi mérnököket és támogatják az újraegyesülő társulatok törekvéseit. Sajnos azonban még a Tiszavölgyi Társulat élére állt legbefolyásosabb főurak sem tudták kimozdítani a kormányt veszélyes passzivitásából, mint ahogy hiába mozgósították a társulatok az ellenzéki sajtót is, hogy segítségével az ország legszélesebb közvéleményéhez fellebezzenek . . ,

86 Az 1870-es évek derekán kezdődő, csaknem kétévtizedes árvizes periódus évről évre egyre súlyosabb helyzetbe sodorta a felkészületlen — nemcsak tájékozatlan, de félrevezetett — társulatokat: „A társulatok érdekeltségét aggasztó helyzetbe juttatá — írja a Tiszavölgyi Társulat 1877. XI. 25-i jelentése — mert nemcsak biztosítottnak vélt sok területet öntetett el, hanem az eddig sok költséggel felemelt védgátak általában mind annyira megrongáltattak, hogy ezek nagy része a legcsekélyebb fokú áradásoknak ellentállni nem képes. Százezrek birtoka és tán élete is veszélyeztetve van . . Az egyesülésben — a Széchenyi-féle Tiszavölgyi Társulat feltámasztásában — menedéket kereső társulatok egyre kétségbeesettebb segélykiáltásai azonban süket fülekre találtak. A kormány — Tisza Kálmán kormánya — a legsúlyosabb helyzetben teljesen magára hagyta a Tiszavölgy népét.