Dunka Sándor - Papp Ferenc: A Berettyó vízgazdálkodásának és jeges árvizének története (Vízügyi Történeti Füzetek 17. Budapest, 2008)
A régi Berettyó vízgyűjtője a szabályozás előtt
A Hortobágy folyó és a Hortobágy-Berettyó főcsatorna baloldali mellékvizei Veresnád mocsár. A Hortobágy folyó eredete körüli, a Büd és Szent-mihály, valamint a Folyás határában lefolyó csapadékvizeket gyűjtötte össze. Amikor a Tisza nagyvizei a dobi és dadái fokokon kiömlöttek, akkor a Hortobágy folyón levonuló árvizek is elöntötték a Veresnád mocsarat a Selypesen, a Folyás-éren és a Szandalikon keresztül. Kadarcs. A Hortobágy folyó ikertestvérének is tekintették, mivel a Kadarcs is a pródi pusztán ered. Felvéve a pródi puszta ereit, majd a hajdúböszörményi Brassó és Hatvan nevű ereket, nagy kanyarulatokkal folydogált az elepi határba. Itt a Kösellyel egyesülve ömlik a Hortobágy folyóba. Hossza 65 km, esése km-ként 8-10, néhol alig 2-3 cm. Széles és nagy kanyarulatai arra utalnak, hogy korábban valamelyik - Északkeleti Kárpátokban eredő - nagy folyó, majd a Tisza is használta medrét. Széles medre, valamint kanyarulatai miatt nem tudta medrében megtartani a keleti területekről, a Hajdúsági Löszhátról lefolyó vizeket, ezért rothadványokkal telt medre áttöltve sokszor kiöntött és elárasztotta a nánási rétet, a polgári- és a margitai Bágyot, és a böszörményi határ nagy részét, sőt a Veresnád mocsarat is. A honfoglaló magyarság a Kadarcs közelében is kedvére való szálláshelyet talált magának, ezt bizonyítják az időközben elpusztult falvak: Bakócz, Ethelaka, Hort, Himes, Elep, melyek középkori létezésére ma már csak nevük emlékeztet. 54 Debrecen város oklevéltárában Kadarcs nevét először Hunyadi János feleségének, Szilágyi Erzsébetnek 1480. évi levele említi. 55 A Kadarcs vízfolyás nevét a környék parasztsága összefoglaló névként is használta, s általában a nagy, kanyargós vizeket jelölte vele. A Kadarcs a Hortobágy puszta másik vízfolyásával, a Karácsony-fokkal egyesítve - AlsókadarcsKarácsonyfoki csatorna — néven csatornázva ömlik bele a Hortobágy folyóba. Boros-fok a kőudvari mocsarakat köti össze a Kadarccsal. 56 Pece-ér, másként Fegyverneki völgy medrét Ondód, Hegyes és Elep puszták mély talajába vájta. Macs puszta délnyugati részén két ágból indul, majd nyugati irányt követ. Az elepi Vajdalaposán elposványosodik és vize a Büdös-éren át a Köselybe szivárog. A XIV. század elején két kőtemplomos falu volt a partján, Fegyvernek és Hegyes. A Pece-ér hossza 28 250 m. 57 1898-ban Debrecenben megalakult a Pecze-ér Lecsapoló Társulat, célja a Debrecen város által a XIX. század elején kiépített, majd elhanyagolt Pece medrének újbóli szabályozása volt. A Pece ma Nádudvar határában egyesül a Kösellyel. A Pece medrét a XX. század végén rendezték, s 1989-ben Nagyhegyes határában a vízfolyás partján 0,3 m 3 /s teljesítményű elektromos szivattyútelep épült. Komáromi A.: Dózsa nádor..., Turul IX. évf. Anjou-kori Okmánytár. II. 354. Debreceni Levéltár Balmazi iratok l. sz. Debreceni Levéltár Tan.jkv. 1620. 247. p. Anjou-kori Oklevéltári 231. L. 1311.
