Dunka Sándor - Papp Ferenc: A Berettyó vízgazdálkodásának és jeges árvizének története (Vízügyi Történeti Füzetek 17. Budapest, 2008)

A régi Berettyó vízgyűjtője a szabályozás előtt

A Kese (Köse) Nádudvar szélén Kösely a Debrecen város keleti és nyugati határát érintő Kondoros és Tócó vízfolyások egyesüléséből keletkezett. A derecskéi és szováti határban számtalan kanyarulata miatt Tekeresnek is nevezték. Szováttól azonban a hortobágyi torkolatig már Kösi, Kösü, vagy Kösely volt a neve. Számtalan kanyarulata miatt alkotott félszigeteit zugnak, szegnek nevezték. Pl. Csipkészug, Aranyszeg, Szigeti zug, Árkoszug, Vajdazug, Járózug, Álomzug, Isten földje, Kösélyszeg, Nádosszeg, Kisszeg, Virágoszug, Nyárzug, Bote zug, Fűzfás zug, Nagyhalom zug, Nagylóré zug és Lápos szeg. Debrecen határának valamennyi vízfolyása a Csere szélétől a Hortobágyi Ökör- és Juhföldekig mind a Köselybe megy, így a Kondoros mellékágai, a Tócó, az Ágod, Zsong és Vérvölgy vizei is. A Kösely veszi fel aztán a Pece-ér vagy Fegyverneki völgy , a Kadarcs, az Ürmös, a Karácsony-fok, a Korpád- és a Rendek-ér vizét is. A Kösely kanyarulatának külső hajlásánál mindenütt egy-egy halmot találunk, melyből 40 meg is van jegyezve, 11 pedig névtelen. Középkori oklevelek megőrizték a mai Szováton, Szoboszlón, Nádudvaron és Ebesen kívül az elpusztult Köteles, Szigetegyháza, Kotpád, Sőtér, Miséte, Szentistván és Szentágota középkori települések nevét is.

58 Debrecen Levéltárában Kösélyszeg elnevezése először Szilágyi Erzsébet már említett 1480. évi oklevelében fordul elő.

59 A Kösely hossza ma 91 km, vízgyűjtő területe 777 km

2

. Kisvizének sebessége Nádudvarnál 0,01 m

3

/s, középvize 2 m

3

/s, nagyvize 28 m

3

/s.

60 Tócó. A térképen Kelet felé haladva a Hortobágy vízrendszeréhez tartoznak még a Tócó és a Kondoros vízfolyások. Csánky Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak Korában I.K. Debreceni Levéltár Elepi iratok. I. r. Dipl. Gyűjt. 276. A Magyar Nagylexikon Bp.,2000. adatai