Tolna Megyei Népújság, 1984. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-23 / 197. szám
A NÉPÚJSÁG 1984. augusztus 23. FIATALOK ilii FIATALOK Jli 3 „Barátság és vendégszeretet fogadott”... Nem tudom, ki mire gondol a cím olvastán. Egy biztos: kevesen lehetnek azok, akikben a dunaföldvá- ri kempinget idézi fel a melegséget sugárzó sor. Pedig a vendégkönyvéből idéztünk, amelybe néhány hete egy német kislány jegyezte fel: „Csak egy tető kellett volna a fejem fölé, ehelyett barátság és vendégszeretet fogadott. ..” Mi a titka annak, hogy többnyire visszajáró vendégek keresik fel ezt a Duna- parti kempinget, és szinte „futótűzként” terjed külhonban is híre? Fischer Katalint, a kemping fiatal vezetőjét faggattuk. — Talán a tisztaság, ami nálunk fogadja az érkezőt, s a teljes kiszolgálás. Értem ezalatt azt, hogyha meghalljuk kint, a sátrak között, hogy valaki jó húst keres — hentest ajánlunk neki, vagy beszerezzük azt. A hölgyeket pedig kozmetikába, fodrászhoz jelentjük be, ha kérik... Jó kapcsolatunk van például a Kék Duna étteremmel, arra ugyanis mindig vigyázunk, hogy ahova irányítjuk az érdeklődőket, ott ne kelljen csalódniuk. Egyszerű „trükkök” ezek, de jólesik a vendégnek, ha törődünk velük... A kemping nem nagy, 100 sátor férőhelyű, ezenkívül 69 bungaló és vizesblokk várja a vendégeket. Abban azonban, hogy a legforgalmasabb hónapban, júliusban a tavalyinál több mint ezerrel nőtt a látogatók száma, nagy szerepe van a kedvező földrajzi elhelyezkedésnek is. Mint azt egy vendég megfogalmazta: Magyarország nevezetesebb pontjait, nagyobb kirándulóhelyeit, városait könnyen el lehet érni, igen jó Dunaföldvárról a közlekedés. — Akik megkérdeznek bennünket programról, tanácsot kérnek, azoknak utazási kiadványt adunk, vagy már korábban „leinformált” szálláshelyet 'javasolunk — folytatja Fischer Katalin. Nem csoda tehát, hogy családok és csoportok is szívesen választják nemcsak átmeneti szálláshelyül, de úficélul is. Beszélgetésünk végén, — a rövidke idő alatt ki tudja hányán fordultak meg a kis irodában kéréssel, vagy csupán a kulcsot leadni és nem távozhattak segítő szó, mosolygós válasz vagy kedves gesztus nélkül, — kezdtem megérteni, miért is térnek annyian vissza ide, a földvári kempingbe. Azt hiszem, a legnagyobb vonzerőt éppen az jelenti, ami „emberi” ebben a kis „turista- marasztalóban”. A mosoly, a cseppet sem sietős felvilágosítás, a valóban érdeklődő kérdés — vagyis — figyelmesség a vendég iránt. Nyári pkirlatoi a számitáközpinthan A mester és tanítványai Az apró fehér pont lassan megindul a színes tévé képernyőjén. Előbb egyenes vonalat húz, majd fordul, pillanatok alatt hatszöget rajzol és megy tovább. A két fiú feszült figyelemmel csüng a képernyőn. Egyikük keze a Commodore 64 billentyűzetén, de most semmi dolga. A számítógép az előzetesen betáplált program szerint önállóan kirajzolja a II. hexasakik Európa-bajnok- ság emblémáját. — Amikor a SZÜV az országban tizenhetedikként Szekszárdon is létrehozta számítóközpontját, már az első pillanatoktól eldöntött tény volt, hogy a gazdasági tevékenység mellett minden számítástechnikával kapcsolatos feladatot igyekszünk megoldani — mondja Nádor Iván, a SZÜV Szekszárdi Számítóközpontjának igazgatója. — Ilyen feladat a számítástechnikai kultúra ápo_ lása, terjesztése. Ezek a fiúk, akik jelenleg nyári gyakorlaton a SZÜV-íben vannak, önállóan jelentkeztek. Már volt bizonyos számítástechnikai alapképzettségük és megkerestek bennünket, hogy szívesen jönnének ide dolgozni, tanulni. Természetesnek tartottuk, hogy nem zárkózunk el a kérésük elől. — Van ebből haszna a számítóközpontnak ? — Közvetett haszna mindenképpen van. Azok a gyerekek, akik eltöltenek itt egy-ikét hetet, biztos, hogy közelebb kerülnek a számítógépek világához, megismerik, esetleg megszeretik a számítástechnikát, és ha később, iskoláik befejezése után nálunk jelentkeznek munkára, akkor kimutatható a haszon. — Tudna erre konkrét példát is mondani? — Egyik munkatársunk, Trapp Ottó rendszermérriök, a bonyhádi Petőfi Gimnáziumban vezeti a számítás- technikai fakultást. Azok a gimnazisták, akik nála tanulnak, az érettségi mellé a számítógépkezelői oklevelet megkapják. Két éve kapcsolódtunk be a gimnáziumban folyó oktatásba és eddig hét ott végzett tanuló kérte felvételét a SZÜV-be. Azóta mindegyikük a munkatársunk. — Ezekre a nyári gyakorlatokra önállóan jelentkeznek a diákok, vagy pedig van szervezett formája is a SZÜV-ben végzett munkának? — Számítóközpontunk alig négyéves, így túl sok szervezett forma ezen a területen még nem alakulhatott ki. Az viszont tény, hogy az idén is mintegy huszonöt diákot foglalkoztattunk. Vannak köztük általános iskolát végzettek, de vannak olyanok is, akik a kecskeméti főiskoláról jöttek hozzánk gyakorlatra. A nyári gyakorlatos diákok főnöke Földi István programozó, ö tanítja, foglalkoztatja azokat, akik többkevesebb ismerettel a SZÜV- be jöttek, hogy megismerkedjenek a számítógépek — csak kívülálló számára bűvös — világával. — Elvileg hatórás munkaidőben dolgoznak a nyári gyakorlatos diákok, de még nem volt Itt olyan, aki az órát nézte volna, hogy mikor telik le az idő — mondja. — Inkáhb az a jellemző, hogy alig lehet hazazavarni őket. Némelyikük este tízig is itt volt, ha munkát adtunk. , — És volt olyan munka, amit el tudták végezni? — Túlzás nélkül állíthatom, hogy segítségünkre voltak. Most például ez a két fiú, aki itt van, elkészítette a hexasakk Európa-bajnok- ság teljes reklámprogramját. A Tolna megyei Idegenforgalmi Hivatal kirakatában kiállított színes tévéken látható műsorismertetőt, a reklámokat, a bajnokság emblémáját ők írták számítógépre. — Segítséggel... — Természetes, hogy az elején kellett segítenünk, de utána szinte önállóan dolgoztak. Az igazság az, hogy ehhez a munkához rengeteg rutinfeladatot kellett elvégezni, nagyon aprólékos, idegölő munka volt, de a srácok nagyszerűen megoldották. A szövegbedövés egyéhként unalmas, rabszolgamunka, de megvan az az előnye, hogy aki egyszer végigcsinál egy ilyen programot, az ha álmából keltik, akkor is tudja, hogy mit kell tennie. Az újságíró kedvéért most játékprogram kerül a gépbe. Síelünk a nyárban. Szédületes gyorsasággal tűnnek fel az akadályok és bizony feszült figyelem, ügyesség kell a kikerülésükhöz. De eben is nagy gyakorlatot sze" reztek beszélgetőtársaim, akik nyári gyakorlatukat töltik — fizetésért — a SZÜV-ben. Bár mint elmondták, fizetnének is azért, hogy itt dolgozhassanak. A bemutatkozást Somlai Norbert, a szekszárdi IV-es iskola most végzett diákja kezdi: — Édesapám a szakmunkásképzőben tanít és ott van már iskolai számítógép. Sokszor bevitt magával az iskolába és ott ismerkedtem meg a számítógéppel. Arra gondoltam, hogy itt a SZÜV- ben még komolyabb, nagyobb gép van, jó lenne ezt is megismerni. — Mi ketten barátok vagyunk — veszi át a szót Papp András. — Amikor Norbi mondta, hogy ide lehet jönni dolgozni, rögtön benne voltam én is. — Ez akkor pályaválasztásnak is számít? — Nem biztos. Egyelőre a Garay gimnáziumba jelentkeztem, de szerintem bármilyen pályára megyek, mindenütt jó, ha van valamennyi számítástechnikai ismeretem. — És Norbert? — Zalaegerszegre jelentkeztem, a közgazdasági szak- középiskola számítástechnikai szakára. Most már tudom, hogy felvettek, úgyhogy biztos nem szakad meg a kapcsolatom a SZÜV-vel sem, mert az egyhónapos nyári gyakorlatra mindig ide fogok jönni. — Fiúk, hogy álltok a matematikával ? — Nekem négyesem volt — mondja Norbert, — de itt attól függetlenül élvezem a munkát, nem érzem, hogy csak a legjobb matek ások tudnak a számítógéppel dolgozni. — Ez egy elterjedt tévedés — veszi át a szót Földi István, — mindenki azt hiszi, hogy a számítógép nyelvezetéhez, működtetéséhez legfontosabb a matematika ismerete. Kell hozzá az is, de fontosabb a kreativitás, a logikai készség. Akinek van fantáziája, sok ötlete, logikája, az örömöt talál a számítógéppel végzett munkában, annak nem unalmas, száraz tudomány a számítástechnika. TAMÁSI JANOS Fiatalok könyvespolcára Szerelem államcsíny közben Tudományos-fantasztikus írásaival, novelláival hírnevet szerzett és egy sajátságos, mindmáig támadott világértelmezést kidolgozó fiatal magyar szerző, Nemere István könyvét ajánlom e sorok olvasóinak. Az érintett könyv — nemrégiben a Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában jelent meg — költői címet visel: Az anyák éjjel sírnak. Ez olvasható az alig több, mint kétszáz oldalas kötet címlapján. Nem öncélú a megható és lírai cím, nem rászedés és nem szerzői fogás. A cím, Nemere István könyvének keresztmetszetét adja. Az olvasó, aki találkozott már a szerző egyéb — a mai magyar irodalomban értéktelenebbnek nyilvánított sci- fi-írásaival, ne lepődjön meg, mert a hagyományos regényműfajban is ugyanazt a gondolat- és képzetgazdagságot találja, melyet Nemere eddigi műveiben már megszokott. Ám e téma ezúttal nem a többféleképpen értelmezhető valóság, és világkeresés módja, hanem egy emberpár hitelesnek tűnő, érzékletes, intim, de folyamában és regényvezetésében mindvégig líraian humánus hétköznapi történést. Nemere István könyve nem az égbolt valamelyik könyökzsákjában, hanem Afrikában, egy olyan országban játszódik, amely a szocialista orientáció útjára lépett és szellemi tőkefelhalmozása érdekében mindenképpen szüksége van (magyar) szakemberekre. Nemere István könyve a szerelemé és az áldozatvállalásé. Hiába a több száz oldalas izgalom, a magyar orvos és a svájci fényképészlány szerelme, hiába a magyar nagykövetségre való menekülés megdöbbentő és elképzelhető menete, az olvasó tudja, hogy csak regényt olvas. De most ez a jó! Nemere könyvében különösképpen. A tragikus végpontok eldolgozása annyira mindennapinak hihető, hogy nem lepődünk meg azon sem, hogy Christine-t éppen a magyar követség felé menet teríti le egy golyó. szűcs t Sárkányok a levegőben Két esztendeje alakult meg a paksi sárkányrepülő szakosztály. A jelenleg 16 taggal működő lelkes kis csoportból négyen kiképzett pilóták, Schäfer Zoltán pedig motoros sárkányrepülő oktatói vezető pilóta minősítéssel rendelkezik, ami országosan is ritka. Gépparkjukat hét vitorlázó és egy motoros sárkányrepülő alkotja. Képriportunk az őcsényi vitorlázóbajnokság megnyitóján tartott bemutatón készült. Fotó: KAPFINGER ANDRÄS Trabant-motorrai hajtott sárkány Felszállás előtt... A „jó öreg” PO—2-es fölött T. Zs.
