Tolna Megyei Népújság, 1984. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-23 / 197. szám

1984. augusztus 23. ^PÜJSÄG 5 Közművelődés Széles né Rengecz Erzsébet a népművészet mestere Szerencsére nem mai meg­állapítás, hogy a néphagyo­mány, a népi kultúra szer­ves része nemzeti művelő­désünknek. Az alkotmány, az új kenyér ünnepén része­sülnek erkölcsi és anyagi el­ismerésben mindazok, akik e kultúra őrizői, közvetítői. Nem kis büszkeségünk, hogy a népművészet meste­reinek fája napjainkban is gyümölcsöt terem. Ezt pél­dázza az a hír is, amely szerint Széles József né, Ren­gecz Erzsébet, a Sárközi Népi Iparművészeti Szövet­kezet nyugdíjasa, Köpeczi Béla művelődési miniszter­től vette át a „Népművészet mestere” kitüntető címet. — Nem voltam még ilyen fényes helyen — köszöni a gratulációt, miközben laká­sába invitál Széles Józsefné. Erre tessék! A szegénysé­gembe! Jaj! Én már csak úgy beszélek ám, ahogy a szülikém! Széles Józsefné egy díjnyertes szőttesével Ennyi, amit Széles József­né decsi otthonában, Ta­bánban, tornácok között ön­magáról is elmond kérdezet- lenül. Beszél ő természete­sen ... a szülikéről és az unokájáról. Féja Géza tette halhatatlanná szülikét, Ká- lóczi Józsefnét, amikor anyaggyűjtő útján a Sárköz­ben járt, és megismerte a tabáni ház közel száz évet élt asszonyát. Becsület, tisz­tesség, szorgalom, ügyesség. Ezek a fogalmak szövődnek a szülikéhez. Szójáték, hogy szövődnek, de a szó szoro­sabb értelmében is így van ez. Széles Józsefné ugyanis a szülikétől tanulta a szö­vést, amelynek végül is mes­tere lett. — Meg kellett tanulnom, mert itthon édesanyám is ezt csinálta, ezt láttam — te­rít asztalára néhány darab piros-fehér-fekete futót. — Ezt a „kétoldalast” Szólágyi Sári nénitől tanultam. Egyik oldala piros, a másik fekete. Erről — a Képzőművészeti Kiadónál 1983-ban megje­lent „Mai magyar népi ipar-, művészet” című kiadvány Széles Józsefné méltatásánál így ír: „...alkotásai újsze- rűek, esztétikailag kiválóan megoldottak, különösen ki- emelkedőek kettős szövet­kompozíciói, melyek egye­dülállóak a mai népi szőttes­kultúrában.” E „kettős szövetkompozí­ció” technikai megoldását is készséggel elmagyarázza, mutatja, meg is tanítja bár­kinek, aki őszinte érdeklő­déssel és akarással fordul hozzá. A tudást átadni, taní­tani — ez is jellemzi a nép­művészet legújabb mesterét. Ennek gyakorlója is volt a szövetkezet tagellenőreként. Dunaszentgyörgytől Bátáig járva a községeket, sok fia­talasszonyt, leányt ismerte­tett meg a „csillagrózsa”, „páros galamb”, „vízfolyá- sos”, „tölgyfaleveles” szőttes­minták neveivel. Népműve­lői tevékenységét korábban a „Szocialista Kultúráért” kitüntető jelvénnyel jutal­mazták. Szülike szorgalmához, ügyességéhez hűen kezdte szőni első darabjait is, ame­lyekre a szakemberek felfi­gyeltek. Az V. világifjúsági találkozón, Varsóban, egy kétméteres, nagy rajzos fu­tóját és egy díványpárnáját második díjjal jutalmazták. Szülike eleven emléke ott él a munkára kész szövő­székben, főzőedényekben, Széles Józsefné mozdulatai­ban. Az sem lehet véletlen, hogy az egyik unoka, Széles Zalán pécsi szakközépisko­lás, most a nagymamáról, a népművészet mesteréről, ré­gi szokásokról, népi hagyo­mányokról ír fényképekkel illusztrált dolgozatot. DECSI KISS JÁNOS Jogról - mindenkinek / Ha van apa és még sincs Nem ritka, hogy diplomás nők, akik tanulmányaik ide­je alatt, és a munkakezdés nehéz éveiben nem tudtak családot alapítani, harmincas éveik derekán végképp úgy döntenek, nem fosztják meg magukat a gyermekáldás örömétől. Számot vetnek azzal is, hogy egyedül fogják felne­velni lányukat, fiukat. Gyak­ran megesik, hogy a férfiú, aki gyermekük apja, egy má. sik nővel él házasságban. Előfordul, hogy a férfiak felelősséget éreznek házas­ságon kívül született gyere­keik iránt, és segítenek a gyerek felnevelésében — anyagilag is. Én vállalnám hivatalo­san is a gyereket — mond­ta e sorok írójának valaki —, de mi lesz, ha egyszer otthon a feleségem kezébe kerül a személyazonossági igazolványom, és abból min­den kitudódik? Beteg a szí­ve az asszonynak, ezért is nem gondolhatok a válásra. Nekünk nem lehetett gyere­künk. Ha tudomást szerez a dologról, beláthatatlan kö­vetkezményei lehetnek. Az ilyen helyzet elég gya­kori. Talán a következő so­rok olvasásakor néhányan fel is háborodnak olvasóink kö­zül, mondván, titkolózásra biztatjuk a férfiakat. Szó sincs erről. Csupán a szüle­tendő gyerekek érdekét néz­zük, amikor tájékoztatjuk az érdekelteket a 2/1982. (VIII. 14.) MT. TH. számú rendelet 104. §-ról. Ez a jogszabály lehetősé­get ad arra, hogy a gyermek születése ne kerüljön be a szülő (pontosan az apa) sze­mélyi igazolványába. A fent említett szituációban „kü­lönélés” miatt az apa szülői felügyeleti joga szünetel. Így az ő igazolványába a szüle­tés tényét csak akkor kell bejegyezni, ha ő ezt külön kéri. Mi a teendő azokban az esetekben, ahol az apa is akarja, hogy „neve legyen” a gyermekének? Akadt már olyan pár, aki azt kérdezte, elég-e, ha egymás közt meg­állapodnak abban, hogy a férfi gondoskodik a gyereké­ről, és azt írásba adja a nő­nek. Semmi esetre sem elég. Anyakönyvvezetőnél, gyám hatóságon, közjegyzőnél (esetleg bíróságon) tett nyi­latkozat fogadható csak el. A gyerek születési bejegyzé­se és a nyilatkozattétel sze­rinti anyakönyvvezető nem feltétlenül szükséges, hogy ugyanaz a hatósági személy legyen. A még meg nem született gyermek anyja, apja elmegy tehát az anyakönyvvezető­höz vagy a gyámhatóságra. Ott a férfi nyilatkozik arról, hogy a majdan születendőt a magáénak ismeri el. Az anyának orvosától kell ma­gával vinnie egy igazolást a terhességről, és a szülés vár­ható időpontjáról. A nyilat­kozat megtételekor a jegyző­könyv egyik példányát meg­kapja az anya azzal, hogy gyermeke megszületésének bejelentéséhez csatolja majd ezt. Természetesen, ez a nyi­latkozat később is bármikor megtehető. A nyilatkozat teljes hatályához mindig szükséges az anya hozzájá­rulása is. És ha az apai el­ismerő nyilatkozat megtéte­lére csak azután kerül sor, hogy a gyerek a 16. élet­évét betöltötte, a gyerek hozzájárulása is kell. Sajnos az sem ritka eset, hogy az apa nem vállalja apaságát. Legalábbis „törvé­nyesen” nem. Ha a születés anyakönyvezésekor a gyer­mek apját nem lehet megál­lapítani, az anyakönyvvezető a gyermek családi nevét, az apa adatait tartalmazó rova­tokat üresen hagyja, és ezt a rovatot nem zárja le. Igen tapintatos intézkedése ez a jogszabálynak. A gyermek 3 éves koráig annyi minden történhet. Még az is, hogy minden „erkölcsi és érzelmi zsarolás” nélkül a papa annyira megszereti a gyere­két, hogy . ragaszkodik ah­hoz, ország-világ őt te­kintse hivatalosan is apának. Viszont jó, ha az édes­anyák tudják, hogy az apa adatai nélkül anyagkönyve- zett kisgyerekekről az anya­könyvvezető nyilvántartást vezet, és ezt félévenként el­lenőrzi. Senki se vegye fe­lesleges zaklatásnak, ha fel­szólítást kap az anyakönyv­vezetőtől, vagy az illetékes gyámhatóságtól, hogy a hi­ányzó adatokat szerezze be. Ha ennek bejegyzése a gyerek születésétől számított három éven belül nem törté­nik meg, a gyámhatóság kép" zeit apát ír be a gyermek­nek. Jogrendünk nem ismeri a törvénytelen gyerek fogal­mát. Társadalmunk erkölcsi megítélése talán még nem annyira „felnőtt”, hogy a házasságon kívül születettek­nek ez ne okozzon problé­mát, ezért a törvény formai­lag is gondoskodik róluk. DR. KERTÉSZ ÉVA Az ideológiai munka • |/f rr i / I f • rru időszerű kérdéséiről A Társadalmi Szemle új számából A Moszkvai Művész Színház Magyarországon Szeptember 7-én a győri Kisfaludy Színházban kezdi meg magyarországi vendég- szereplését a Moszkvai Mű­vész Színház, Csehov „Si­rály” című darabjának elő­adásával. Szeptember 8-án Moiiére „Tartuffe”-jét adja elő az együttes Győrött. Ez­után Budapesten lép szín­padra a 90 tagú társulat: a Nemzeti Színházban szep­tember 10-én a „Sirály”-t, szeptember 11-én pedig a „Tartuffe”-öt játssza, szep­tember 13—14-én pedig a Madách Színházban Mihail Satrov „így győztünk” című színdarabjával lép fel. A XX. századi realista színjátszás, az orosz-szovjet színháztörténet egyik legna­gyobb hatású együttese. — amely alapításakor új törek­véseit elsősorban Csehov színpadi műveivel valósította meg. Jelenlegi irányvonala pedig mindenekelőtt a ha­gyományok tiszteletét, az alapító Sztanyiszlavszkij és Nyemirovios-Dancsenko ta­nításainak korszerű alkalma­zását tükrözi — legutóbb 1977-ben vendégszerepeit hazánkban. Akkor Miskol­con és Budapesten lépett fel. A világ színháztörténetében fontos helyet betöltő moszk­vai színház a magyar szín­házművészetben mindig fo­kozott érdeklődésre tartha­tott számot. Előadásait ezút­tal is érdeklődés előzi meg mind a szakmai, mind a közönség körében. Annál is inkább, mivel Csehov „Si­rálynál olyan nagy művész rendezi, mint Oleg Jefremov, Állami Díjas Kiváló Művész, a Szovjetunió Népművésze, a színház-főrendezője; a Tar- tuffe-öt pedig Anatolij Ef- rosz, az OSZSZK Érdemes Művésze, a Taganka Szín­ház művészeti vezetője. (MTI) Két írást is szentel az MSZMP XIII. kongresszusa előkészületeinek a Társadal­mi Szemle összevont júliusi —augusztusi száma. A beve­zető szerkesztőségi cikk egyebek között hangsúlyoz­za: most az a feladat, hogy minden, a valóságot ponto­san érzékelő tapasztalat, a lehetőségeket megbízhatóan felmérő és velük reálisan számoló tudás, minden ér­telmes gondolat, megala­pozott vélemény, minden fe­lelősségteljes kritika és kon­struktív javaslat egyetlen hatalmas szellemi, politikai erőforrássá kapcsolódjék össze. Az ideológiai munka hely­zetét, a tudatformálás idő­szerű feladatait tekinti át Lakatos Ernő írása. Hang­súlyozza : ideológiai tevé­kenységünk elevensége, ha­tásfoka, az elméleti és a tó- megpolitikai munka korsze­rűsége döntő mértékben azon múlik, hogy mennyire vagyunk képesek nyomon követni a világban zajló fontos változásokat, társa­dalmunk gazdasági, politi­kai. kulturális és tudomá­nyos fejlődését, az ebből adódó valóságos igényeket és tennivalókat. Tudatfor­máló, érvelő, meggyőző tevé­kenységünk mércéje, hogy mennyire segíti elő világné­zetünk fejlődését, a rend­szerünkkel való azonosulást, mennyire képes fenntartani és növelni a szocializmus iránti bizalmat az egyes társadalmi osztályokban, számottevő rétegekben, mi­lyen eredménnyel ösztönöz, mozgósít a párt politikájá­nak végrehajtására. Az agitáció és a tömegtá­jékoztatás — hangoztatja Lakatos Ernő írása — csak akkor lehet hatásos, ha lé­pést tart az események, fo­lyamatok alakulásával, egy­úttal megszabadul a felesle­gesen napirenden tartott kérdésektől, amelyek már nem váltanak ki érdeklődést. A KGST-tagországok párt- és állami vezetőinek közelmúltban tartott moszk­vai felső szintű tanácskozá­sával kapcsolatban Ballai László egyebek között meg­állapítja: a KGST keretében megvalósuló gazlaságj, és műszaki-tudományos együtt­működés gazdasági-társadal­mi fejlődésünk biztosítéka, támasza volt, és az marad a jövőben is. Pulai Miklós és Vissi Fe­renc áttekinti a gazdaság- irányítási rendszer tovább­fejlesztésének néhány fő összetevőjét, az árrendszer, a vállalati jövedelemszabá­lyozás, a keresetszabályo­zás és a vállalatirányítás várható alakulását, Verebé- lyi Imre pedig az állami vál­lalat- és intézményirányítás továbbfej lesztését. Három tanulmány is rá­irányítja a figyelmet egy ak­tuális belpolitikai kérdésre: a fiatalok helyzetére. Knopp András és Radics Katalin a fiatal diplomások, Harcsa István a munkásifjúság, Bá­lint Csaba pedig a mező- gazdaságban dolgozó fiata­lok élet- és munkakörülmé­nyeit elemzi. Felszabadulásunk közelgő 40. évfordulója jegyében to­vábbi két írás elemzi Ma­gyarország történelmének 1938 és 1944 közötti idősza­kát. Sipos Péter és Vida Ist­ván feltárja az ellenforra­dalmi rendszer felelősségét Magyarország második vi­lágháborús katasztrófájában, Szita Szabolcs pedig beszá­mol a három történeti inté­zet e tárgykörben megtartott tudományos konferenciájá­ról. Kulcsár Kálmán és Ádám György hozzászólásával foly­tatódik a folyóiratban a szociálpolitikáról, illetve az orvosi hálapénz kérdéséről indult Vita. ISMERI SAJÁT BIZTOSÍTÁSAIT? A KÖTVÉNYFELTÉTELEK PONTOS ISMERETE - GYORS KÁRRENDEZÉS. A kötvényfeltételek ismerete önnek is és az Állami Biztosítónak is se­gítséget jelent a kárrendezésben, mert pontos felvilágosítást kap ar­ról, hogy a biztosítása alapján miyen kártérítésre tarthat igényt. Kérjen tájékoztatást az Állami Biztosító fiókjaitól, munkatársaink készséggel állnak az ön rendelkezésére. KÖSZÖNJÜK! (559)

Next

/
Oldalképek
Tartalom