Tolna Megyei Népújság, 1984. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-23 / 197. szám
1984. augusztus 23. ^PÜJSÄG 5 Közművelődés Széles né Rengecz Erzsébet a népművészet mestere Szerencsére nem mai megállapítás, hogy a néphagyomány, a népi kultúra szerves része nemzeti művelődésünknek. Az alkotmány, az új kenyér ünnepén részesülnek erkölcsi és anyagi elismerésben mindazok, akik e kultúra őrizői, közvetítői. Nem kis büszkeségünk, hogy a népművészet mestereinek fája napjainkban is gyümölcsöt terem. Ezt példázza az a hír is, amely szerint Széles József né, Rengecz Erzsébet, a Sárközi Népi Iparművészeti Szövetkezet nyugdíjasa, Köpeczi Béla művelődési minisztertől vette át a „Népművészet mestere” kitüntető címet. — Nem voltam még ilyen fényes helyen — köszöni a gratulációt, miközben lakásába invitál Széles Józsefné. Erre tessék! A szegénységembe! Jaj! Én már csak úgy beszélek ám, ahogy a szülikém! Széles Józsefné egy díjnyertes szőttesével Ennyi, amit Széles Józsefné decsi otthonában, Tabánban, tornácok között önmagáról is elmond kérdezet- lenül. Beszél ő természetesen ... a szülikéről és az unokájáról. Féja Géza tette halhatatlanná szülikét, Ká- lóczi Józsefnét, amikor anyaggyűjtő útján a Sárközben járt, és megismerte a tabáni ház közel száz évet élt asszonyát. Becsület, tisztesség, szorgalom, ügyesség. Ezek a fogalmak szövődnek a szülikéhez. Szójáték, hogy szövődnek, de a szó szorosabb értelmében is így van ez. Széles Józsefné ugyanis a szülikétől tanulta a szövést, amelynek végül is mestere lett. — Meg kellett tanulnom, mert itthon édesanyám is ezt csinálta, ezt láttam — terít asztalára néhány darab piros-fehér-fekete futót. — Ezt a „kétoldalast” Szólágyi Sári nénitől tanultam. Egyik oldala piros, a másik fekete. Erről — a Képzőművészeti Kiadónál 1983-ban megjelent „Mai magyar népi ipar-, művészet” című kiadvány Széles Józsefné méltatásánál így ír: „...alkotásai újsze- rűek, esztétikailag kiválóan megoldottak, különösen ki- emelkedőek kettős szövetkompozíciói, melyek egyedülállóak a mai népi szőtteskultúrában.” E „kettős szövetkompozíció” technikai megoldását is készséggel elmagyarázza, mutatja, meg is tanítja bárkinek, aki őszinte érdeklődéssel és akarással fordul hozzá. A tudást átadni, tanítani — ez is jellemzi a népművészet legújabb mesterét. Ennek gyakorlója is volt a szövetkezet tagellenőreként. Dunaszentgyörgytől Bátáig járva a községeket, sok fiatalasszonyt, leányt ismertetett meg a „csillagrózsa”, „páros galamb”, „vízfolyá- sos”, „tölgyfaleveles” szőttesminták neveivel. Népművelői tevékenységét korábban a „Szocialista Kultúráért” kitüntető jelvénnyel jutalmazták. Szülike szorgalmához, ügyességéhez hűen kezdte szőni első darabjait is, amelyekre a szakemberek felfigyeltek. Az V. világifjúsági találkozón, Varsóban, egy kétméteres, nagy rajzos futóját és egy díványpárnáját második díjjal jutalmazták. Szülike eleven emléke ott él a munkára kész szövőszékben, főzőedényekben, Széles Józsefné mozdulataiban. Az sem lehet véletlen, hogy az egyik unoka, Széles Zalán pécsi szakközépiskolás, most a nagymamáról, a népművészet mesteréről, régi szokásokról, népi hagyományokról ír fényképekkel illusztrált dolgozatot. DECSI KISS JÁNOS Jogról - mindenkinek / Ha van apa és még sincs Nem ritka, hogy diplomás nők, akik tanulmányaik ideje alatt, és a munkakezdés nehéz éveiben nem tudtak családot alapítani, harmincas éveik derekán végképp úgy döntenek, nem fosztják meg magukat a gyermekáldás örömétől. Számot vetnek azzal is, hogy egyedül fogják felnevelni lányukat, fiukat. Gyakran megesik, hogy a férfiú, aki gyermekük apja, egy má. sik nővel él házasságban. Előfordul, hogy a férfiak felelősséget éreznek házasságon kívül született gyerekeik iránt, és segítenek a gyerek felnevelésében — anyagilag is. Én vállalnám hivatalosan is a gyereket — mondta e sorok írójának valaki —, de mi lesz, ha egyszer otthon a feleségem kezébe kerül a személyazonossági igazolványom, és abból minden kitudódik? Beteg a szíve az asszonynak, ezért is nem gondolhatok a válásra. Nekünk nem lehetett gyerekünk. Ha tudomást szerez a dologról, beláthatatlan következményei lehetnek. Az ilyen helyzet elég gyakori. Talán a következő sorok olvasásakor néhányan fel is háborodnak olvasóink közül, mondván, titkolózásra biztatjuk a férfiakat. Szó sincs erről. Csupán a születendő gyerekek érdekét nézzük, amikor tájékoztatjuk az érdekelteket a 2/1982. (VIII. 14.) MT. TH. számú rendelet 104. §-ról. Ez a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a gyermek születése ne kerüljön be a szülő (pontosan az apa) személyi igazolványába. A fent említett szituációban „különélés” miatt az apa szülői felügyeleti joga szünetel. Így az ő igazolványába a születés tényét csak akkor kell bejegyezni, ha ő ezt külön kéri. Mi a teendő azokban az esetekben, ahol az apa is akarja, hogy „neve legyen” a gyermekének? Akadt már olyan pár, aki azt kérdezte, elég-e, ha egymás közt megállapodnak abban, hogy a férfi gondoskodik a gyerekéről, és azt írásba adja a nőnek. Semmi esetre sem elég. Anyakönyvvezetőnél, gyám hatóságon, közjegyzőnél (esetleg bíróságon) tett nyilatkozat fogadható csak el. A gyerek születési bejegyzése és a nyilatkozattétel szerinti anyakönyvvezető nem feltétlenül szükséges, hogy ugyanaz a hatósági személy legyen. A még meg nem született gyermek anyja, apja elmegy tehát az anyakönyvvezetőhöz vagy a gyámhatóságra. Ott a férfi nyilatkozik arról, hogy a majdan születendőt a magáénak ismeri el. Az anyának orvosától kell magával vinnie egy igazolást a terhességről, és a szülés várható időpontjáról. A nyilatkozat megtételekor a jegyzőkönyv egyik példányát megkapja az anya azzal, hogy gyermeke megszületésének bejelentéséhez csatolja majd ezt. Természetesen, ez a nyilatkozat később is bármikor megtehető. A nyilatkozat teljes hatályához mindig szükséges az anya hozzájárulása is. És ha az apai elismerő nyilatkozat megtételére csak azután kerül sor, hogy a gyerek a 16. életévét betöltötte, a gyerek hozzájárulása is kell. Sajnos az sem ritka eset, hogy az apa nem vállalja apaságát. Legalábbis „törvényesen” nem. Ha a születés anyakönyvezésekor a gyermek apját nem lehet megállapítani, az anyakönyvvezető a gyermek családi nevét, az apa adatait tartalmazó rovatokat üresen hagyja, és ezt a rovatot nem zárja le. Igen tapintatos intézkedése ez a jogszabálynak. A gyermek 3 éves koráig annyi minden történhet. Még az is, hogy minden „erkölcsi és érzelmi zsarolás” nélkül a papa annyira megszereti a gyerekét, hogy . ragaszkodik ahhoz, ország-világ őt tekintse hivatalosan is apának. Viszont jó, ha az édesanyák tudják, hogy az apa adatai nélkül anyagkönyve- zett kisgyerekekről az anyakönyvvezető nyilvántartást vezet, és ezt félévenként ellenőrzi. Senki se vegye felesleges zaklatásnak, ha felszólítást kap az anyakönyvvezetőtől, vagy az illetékes gyámhatóságtól, hogy a hiányzó adatokat szerezze be. Ha ennek bejegyzése a gyerek születésétől számított három éven belül nem történik meg, a gyámhatóság kép" zeit apát ír be a gyermeknek. Jogrendünk nem ismeri a törvénytelen gyerek fogalmát. Társadalmunk erkölcsi megítélése talán még nem annyira „felnőtt”, hogy a házasságon kívül születetteknek ez ne okozzon problémát, ezért a törvény formailag is gondoskodik róluk. DR. KERTÉSZ ÉVA Az ideológiai munka • |/f rr i / I f • rru időszerű kérdéséiről A Társadalmi Szemle új számából A Moszkvai Művész Színház Magyarországon Szeptember 7-én a győri Kisfaludy Színházban kezdi meg magyarországi vendég- szereplését a Moszkvai Művész Színház, Csehov „Sirály” című darabjának előadásával. Szeptember 8-án Moiiére „Tartuffe”-jét adja elő az együttes Győrött. Ezután Budapesten lép színpadra a 90 tagú társulat: a Nemzeti Színházban szeptember 10-én a „Sirály”-t, szeptember 11-én pedig a „Tartuffe”-öt játssza, szeptember 13—14-én pedig a Madách Színházban Mihail Satrov „így győztünk” című színdarabjával lép fel. A XX. századi realista színjátszás, az orosz-szovjet színháztörténet egyik legnagyobb hatású együttese. — amely alapításakor új törekvéseit elsősorban Csehov színpadi műveivel valósította meg. Jelenlegi irányvonala pedig mindenekelőtt a hagyományok tiszteletét, az alapító Sztanyiszlavszkij és Nyemirovios-Dancsenko tanításainak korszerű alkalmazását tükrözi — legutóbb 1977-ben vendégszerepeit hazánkban. Akkor Miskolcon és Budapesten lépett fel. A világ színháztörténetében fontos helyet betöltő moszkvai színház a magyar színházművészetben mindig fokozott érdeklődésre tarthatott számot. Előadásait ezúttal is érdeklődés előzi meg mind a szakmai, mind a közönség körében. Annál is inkább, mivel Csehov „Sirálynál olyan nagy művész rendezi, mint Oleg Jefremov, Állami Díjas Kiváló Művész, a Szovjetunió Népművésze, a színház-főrendezője; a Tar- tuffe-öt pedig Anatolij Ef- rosz, az OSZSZK Érdemes Művésze, a Taganka Színház művészeti vezetője. (MTI) Két írást is szentel az MSZMP XIII. kongresszusa előkészületeinek a Társadalmi Szemle összevont júliusi —augusztusi száma. A bevezető szerkesztőségi cikk egyebek között hangsúlyozza: most az a feladat, hogy minden, a valóságot pontosan érzékelő tapasztalat, a lehetőségeket megbízhatóan felmérő és velük reálisan számoló tudás, minden értelmes gondolat, megalapozott vélemény, minden felelősségteljes kritika és konstruktív javaslat egyetlen hatalmas szellemi, politikai erőforrássá kapcsolódjék össze. Az ideológiai munka helyzetét, a tudatformálás időszerű feladatait tekinti át Lakatos Ernő írása. Hangsúlyozza : ideológiai tevékenységünk elevensége, hatásfoka, az elméleti és a tó- megpolitikai munka korszerűsége döntő mértékben azon múlik, hogy mennyire vagyunk képesek nyomon követni a világban zajló fontos változásokat, társadalmunk gazdasági, politikai. kulturális és tudományos fejlődését, az ebből adódó valóságos igényeket és tennivalókat. Tudatformáló, érvelő, meggyőző tevékenységünk mércéje, hogy mennyire segíti elő világnézetünk fejlődését, a rendszerünkkel való azonosulást, mennyire képes fenntartani és növelni a szocializmus iránti bizalmat az egyes társadalmi osztályokban, számottevő rétegekben, milyen eredménnyel ösztönöz, mozgósít a párt politikájának végrehajtására. Az agitáció és a tömegtájékoztatás — hangoztatja Lakatos Ernő írása — csak akkor lehet hatásos, ha lépést tart az események, folyamatok alakulásával, egyúttal megszabadul a feleslegesen napirenden tartott kérdésektől, amelyek már nem váltanak ki érdeklődést. A KGST-tagországok párt- és állami vezetőinek közelmúltban tartott moszkvai felső szintű tanácskozásával kapcsolatban Ballai László egyebek között megállapítja: a KGST keretében megvalósuló gazlaságj, és műszaki-tudományos együttműködés gazdasági-társadalmi fejlődésünk biztosítéka, támasza volt, és az marad a jövőben is. Pulai Miklós és Vissi Ferenc áttekinti a gazdaság- irányítási rendszer továbbfejlesztésének néhány fő összetevőjét, az árrendszer, a vállalati jövedelemszabályozás, a keresetszabályozás és a vállalatirányítás várható alakulását, Verebé- lyi Imre pedig az állami vállalat- és intézményirányítás továbbfej lesztését. Három tanulmány is ráirányítja a figyelmet egy aktuális belpolitikai kérdésre: a fiatalok helyzetére. Knopp András és Radics Katalin a fiatal diplomások, Harcsa István a munkásifjúság, Bálint Csaba pedig a mező- gazdaságban dolgozó fiatalok élet- és munkakörülményeit elemzi. Felszabadulásunk közelgő 40. évfordulója jegyében további két írás elemzi Magyarország történelmének 1938 és 1944 közötti időszakát. Sipos Péter és Vida István feltárja az ellenforradalmi rendszer felelősségét Magyarország második világháborús katasztrófájában, Szita Szabolcs pedig beszámol a három történeti intézet e tárgykörben megtartott tudományos konferenciájáról. Kulcsár Kálmán és Ádám György hozzászólásával folytatódik a folyóiratban a szociálpolitikáról, illetve az orvosi hálapénz kérdéséről indult Vita. ISMERI SAJÁT BIZTOSÍTÁSAIT? A KÖTVÉNYFELTÉTELEK PONTOS ISMERETE - GYORS KÁRRENDEZÉS. A kötvényfeltételek ismerete önnek is és az Állami Biztosítónak is segítséget jelent a kárrendezésben, mert pontos felvilágosítást kap arról, hogy a biztosítása alapján miyen kártérítésre tarthat igényt. Kérjen tájékoztatást az Állami Biztosító fiókjaitól, munkatársaink készséggel állnak az ön rendelkezésére. KÖSZÖNJÜK! (559)