Új Néplap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-17 / 165. szám

2002. Július 17., szerda 7. OLDAL AHOL ÉLŰNK FEGYVERNEK AZ ÚJ ÉVEZREDBEN Város lehetett a lerombolt falu A csonkatorony mellett a Holt-Tisza partján álló régi malom épülete Fegyvernek neveze­tessége Kren Sebestyén községi bíró és Jancsó Dániel jegyző 1863- ban kelt leírása Fegyvernek- ről: „Hogy ezen község mikor említtetik legkorábban, arról semmi biztos tudomásunk nincs, hanem annyit mégis gyanítunk, hogy 1332-ben vi­rágzó városnak és egyháznak kellett lennie.” A községi elöljárók ekképp bizo­nyítják meggyőződésüket: „Fegy­vernek egykori városi rangját mu­tatja a még most is fennálló mint­egy tíz öles magos csonkatorony. Meg, mikoriba Tamás nevezetű plébános a pápai adófizetésekhez az akkori szokás szerint 4 garas­sal járult. Később pedig, hogy protestáns egyház is volt Fegyver- neken bizonyítja az, hogy mikor 1700 elején a ráczok ezen vidéken több községet elpusztítottak, azok közt e helyt is elpusztítot­ták, s ez protestánsok mint na­gyobb és erősebb községbe, Me­ző Túrba menekültek, elvivén magukkal minden az Úrasztalá­hoz tartozó készleteket, abroszt, térítőt, kelyhet, tányérokat, ké­sőbb azokat más szegényebb Kál­vinista egyháznak használatra ki­adták, csak nem tudni, hova...” A történetírás másról is beszá­mol: „Ezen község, miután 1700- ba a Ráczok által végképp elpusz­títatott, tökéletesen pusztává lett és csak a földtulajdonos Urak cse­lédjeiből állott az egész népesség. De, minthogy jó és kitűnő föld lé­vén még akkor bővebben termett, annyira, hogy a munkás kezek híjánya miatt sokszor a termést sem tudták metakarítani, s e hijányt látva azt kívánták néme­lyek, mint gróf Szapáry, báró Bol- dácsy Antal urak a birtokokra 1845 és 1846-ik években az or­szág több megyéiből, jelesül Ba- nát-Bacska-Fejerből és Pestből svábokat telepítettek ide. Ezen ré­sze a községnek gróf Szapáry Jó- zsefné született báró Orczy Anna asszonyság tíszteletére és emlé­kére Annaháznak neveztetik.” Egyébként jól gyanították a község elöljárói, hogy Fegyver- neknek 1332-ben virágzó telepü­lésnek kellett lennie. Annál az időpontnál már jóval korábban, 1219-ben említik ugyanis először a Váradi Regestrumban, s a ké­sőbbiekben a vallás és a gazdaság egyik térségi fellegváráról beszél­nek a település kapcsán. Mezővá­rosi rangot 1430-ban kapott, de a török vész megfosztotta folyama­tos fejlődésétől. Az említett sváb betelepítéstől kezdődően Fegy­vernemet minden históriás ese­mény elérte. Az I. világháborúban a román bevonulás, a II. világ­égést követően a szovjet megszál­lás tizedelte a falu népét. A köz­ség sváb ajkú lakói közül is száz­nál többet vittek kényszermunká­ra Szibériába, kiknek csaknem fe­le nem tért vissza soha többé. A mezőgazdaságból élő fegy- vernekiek mai napig nyögik a tör­ténelem által rájuk kirótt terhe­ket. Tiszta falu, rendes lakók Lassan kerekezik a forró aszfalton Bencsik Sándor. Ebéd után gurul vissza munkahelye felé, a fegyver- neki szeméttelepre. Az önkormányzat egyik alkalma­zottja Bencsik Sándor, és semmi­vel sincs jelentéktelenebb felada­ta, mint a hivatal bármely dolgo­zójának. Bizony tisztaságot és rendet kell teremteni a települé­sen, ezért a szeméttelep kezelőjé­nek figyelemreméltó a munkája. A falu anyagi helyzetét rajta kívül talán kevesen ismerik, de a gond­nok nem a kasszán keresztül tér­képezi azt fel, hanem a szemét­kupacok tartalmán.- Évekkel korábban még régi­ségnek számító faragott bútorok hevertek a dombon - mondja az önkormányzatnál 13 esztendeje alkalmazásban álló munkás. - Ma már elvétve sem találok ha­sonlót, hiszen még a rozoga szé­keket is megbecsülik az emberek. Ha elmondanám, hogy a szemét­hegy színes fémmel volt egykoron tele, sőt találtam már ezüstórát és arany ékszereket is, akkor valószí­nűleg sokan irigyelnek. De én sok mindent leadtam az illetékes szer­veknél, nehogy bajom származ­Nem uszodába, munkahelyére siet a kánikulában Bencsik úr zon belőle, miképp bejelentettem a kifordult világháborús lőszere­ket is a rendőrségen, mert maga­mon kívül másokat is féltettem. Szerencsére a közelmúltban lő­szert már nem találtam, ám érté­kes dolgokat sem hajítanak ki még véletlenül sem a helyiek. Sze­metéből értékelhető a község gaz­dagsága. Hogy ne bántsak meg senkit, úgy fogalmazok, jobban odafigyelnek az emberek arra, mi kerüljön ki a szemétbe. _______■ Tü dőszűrő a „művházban” Ottjártunkkor épp a hét végi bu­li maradékát takarították el a művelődési házban. A Dogs együttes szórakoztatta a fiatalo­kat, akik a könnyűzenén kívül más kulturális eseményből is válogathatnak az intézmény programkínálatából. Tűhegyi Julianna, a művelő­dési ház igazgatója elmondta, aktívak a helyiek, ha a kultúráról esik szó. Persze, ehhez megfele­lő rendezvények szükségeltet­nek, amelyből nincs hiány. Szá­mos klubnak ad otthont az in­tézmény, a jógások például még most nyáron is összejárnak, a kungfusok és a nyugdíjasok vi­szont egy kicsit szüneteltetik a közösségi létet. A Móra iskola di­ákjai nemrég játszótábort alakí­tottak itt ki, akik a tiszapüspöki természetvédelmi tábort is meg­járták időközben. Hamarosan tüdőszűrő állomássá alakul át a művelődési ház, hiszen július 31-től augusztus közepéig a he­lyieket ebben az épületben vár­ják röntgenvizsgálatra. Addig is hétvégenként a Dogs együttes szórakoztatja a helyieket, akik már az augusztusi falunapra is élénken készülődnek. ■ Az oldalt írta és szerkesztette Mészáros Géza Fotók: Mészáros János Tanít és tanul is az osztrák óvó néni „Válassz egy kavicsot!” — tartja felém apró kövekkel teli tenyerét egy kicsiny le­ányka, amikor betértünk a fegyverneki óvodába. Kinek lenne szíve bármikor is el­dobni egy ilyen ajándékot, még ha hasztalannak tűnik is? Négy tagóvodát szám­lálnak Fegyverneken, közülük a nyári szünet­ben jelenleg a Felszaba­dulás úti az ügyeletes intézmény. A település három­száz óvodáskorú kis­gyermekéből alig húszán nyaral­nak helyben, de ők sem szenved­nek hiányt vidám, különleges programokból. Mozgalmas napja­iknak apropóját egy-egy vidéki ki­rándulás adja, a napokban példá­ul meglátogatják a szenttamási kastélyt, a kunhegyesi strandot, vagy elballagnak a Tisza-partra, megtekintik az aratást, és a gyü­mölcsszüretet. Ezúttal még érde­kesebb. lesz a nyár számulu-a, hi­szen egy osztrák óvónéni-jelölt foglalkozik velük három hétig. Ennek előzményéről Hillender Györgyné intézményvezető be­szélt: — Egy ’99-ben látott tévé­műsor adta az ötletet, hogy a nyári szünetekben kül­földről nevelőt hozzunk le Fegyvernekre, aki az iskolá­ba készülő gyermekek ide- gennyelv-érzékét erősítheti. Az ágfalvi példa ugyan nem ültet­hető rá teljes egé­szében a mi intéz­ményünkre, hi­szen a település osztrák határ men­ti közelségéből ki­folyólag ott magá­tól értetődően be­szélik a német nyelvet. A Fegyverneken le­települt német és osztrák érdekeltségű cégek felkarol­ták az ötletet, s ugyanígy tettek a település annaházi részén lakó sváb családok is. Ők finanszírozzák ugyanis a hazánkban gya­korló óvónéni-jelöltek itt- tartózkodását. Remélhető­en mint a gyermekeknek, mint az ifjú nevelőnek hasznára lesz ez a kezdeménye­zés. Idén a Bécs mellett élő Éva Böhm kapott lehetőséget a neve­lési ismeretek elsajátítására. Nem egészen Balaton, de az óvoda medencéje is megteszi a gyerekeknek a melegben- Odahaza gyógypedagógiát tanulok, így aztán nagyon jól jön a vizsgáimnál, hogy külföldön is gyakorlom a szakmát. Apukám Ausztriában egy szociális otthon­ban dolgozik, valószínűleg tőle történelem- és a földrajzkönyvek- származik az indíttatásom. Ki- bői ismertem - állítja Éva, aki ha- váncsi vagyok Magyarországra és zatérve, azért Olaszországba is a magyar gyerekekre, mert ezt az tesz néhány napos kitérőt a ké- országot és a népet eddig csak a sőbbiekben__ ■ Kisütötte már az e hetit? A megye tizenhét településének mintegy hetven üzletébe szállítja kiváló termékeit a Fegyverneki Sütő Kft. A társaságnak jelenleg huszonöt alkalmazottja van. A sütőipari vállalat a rendszerváltást köve- A kft. pékségében naponta nyolc ke- tően kft.-vé alakította át tíz üzemét, köztük nyérféle, valamint mintegy harmincféle a fegyvernekit is, majd értékesítette azo- pékáru sül. Előbbiből tizenhat mázsát ké- kat. Dóka Gábor 1993 márciusa óta ügy- szítenek, utóbbiból napi 3500 darabot, vezetője a társaságnak, irányítása alatt fo- nyáron valamivel többet, mivel a kft. az lyamatosan fejlődik a Sütő Kft. ilyentájt forgalmasabb Abádszalókon is A Sütő Kft. élelmiszerüzletét mindenki ismeri Fegyverneken működtet egy egységet. A cég folyamato­san fejlődött az elmúlt közel tíz év alatt: az elmúlt esztendőben 14 millió forintból - pályázati támogatásból és önerőből - át­alakították a fegyverneki üzletet, amely­ben jelenleg 1600 féle termék kínálja ma­gát a polcokon, majd két korszerű kenye­reskemencét állítottak be a pékségben. Központi számítógép óvja az eladót a pénztárgépeknél történő elütésektől, va­lamint vigyáz a vevő biztonságára. A kft. 2001 évi árbevétele megduplázta az elő­ző esztendőben elértet, s már a 2002-es előrejelzés is további árbevétel-növeke­dést mutat. A Sütő Kft. a REÁL országos üzletláncá­hoz kapcsolódik, amely szintén óriás lép­tékkel halad a fejlődés útján. <pr> Sütő Kft. 5231. Fegyvernek, Dózsa Gy. út 4. Tel.: 56/556-316 E-mail: dokag@axelero.hu Minőségi termékekkel nyugatra A Kunszöv Textilruházati Kft.-t 54 éve jegyzik a szakmában, a bel- és külföldi pi­acon egyaránt. Jelenlegi formájában 1995 óta működik, 180 dolgozóval, kisújszállá­si központtal. Évente mintegy 500 ezer különféle termék készül a kft. üzeme­iben, elsősorban nyugat-európai exportra. Fő profilja a sport- és szabadidőruházat, de széles skálán találhatók gyermekruhák, női pólók, szoknyák is. A kft. egyik fő termelőbázisa a fegyverneki varroda, amelyet még a nyolcvanas évek közepén vásárolt meg a jogelőd szövet­kezet. A telephelyen közel 60 nagyon ügyes asszony dolgozik, akik jó szakmai felkészültséggel igényes francia és olasz ter­mékeket készítenek. Az üzem teljes készáru-kibocsátásra képes, szabászattól a va­salásig, csomagolásig. Ma már nagyon fontos piaci kapcsolat­nak tekintik a hazai sport- és divatruházat igényeinek magas színvonalú, gyors és rugalmas kielégítését is. A varrodai munka nem könnyű kenyérkereset. Nagyon pontosan és szépen kell dolgozni ahhoz, hogy a munka folyamatos lehessen. A vevők követelményei nagyon szigorúak. Az asszonyok a családdal a múlt hét végén a Balatonnál voltak közös kiránduláson. Sok család másképp nemigen jutna el az ország más vidékeire. A Készülnek a nyugat-európai piacra a kiváló ruházati termékek kemény munkáért a Kunszövnél ilyen elismerés is jár - mond­ta Somlyai Árpádné ügyvezető. im Kunszöv Textilruházati Kft. 5310. Kisújszállás, Deák F. út 7. Tel.: 59/520-110, 520/111, 520/113 Mobil: 30/928-6321 Fax: 59/520-120 í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom