Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: A Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány működése (1848 március-április) I/3
24 URBÁN ALADÁR amely a Pribeli helységben történtekkel és Jan Roterides letartóztatásával foglalkozik, illetve a vele való bánásról intézkedik.113 A MOIB másik ilyen tárgyú intézkedése az Újvidéken létrejött illir nemzeti propaganda-bizottság elleni fellépésre utasította a város főbíráját és Szerém megye alispánját.11 4 A kormány ekkor a szlovák mozgalmat tartotta veszélyesnek, így az első, Pozsonyban tartott minisztertanács Madocsányi Pálnak az északnyugati szlovák megyékbe, Beniczky Lajosnak pedig a Selmecbánya központtal működő „összeesküvők" szemmeltartására biztosként való kiküldetéséről határozott.11 5 A Miniszteri Bizottmány kapcsolata a nádorral és a miniszterelnökkel A Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmányt a nádor nevezte ki, de kapcsolatuk — érthetően — meglehetősen esetleges volt. Az első ismert, a Bizottmányhoz intézett nádori levél március 29-én kelt, s Lederer kezdeményezésére azt az óhaját fejezte ki, hogy „a mennyire csak lehetséges, onnan [ti. a budai fegyvertárból] több fegyvernek kiadatása igénybe ne vétetnék".116 (Kiemelés az eredetiben.) A Bizottmány azonban a hatóságoktól érkező fegyverkérelmek, s az átalakulással járó nyugtalanságok miatt erősödő biztonsági igényekre, valamint az országban állomásozó csekély számú katonaságra hivatkozva március 31-én sürgette a nádort: ha a főparancsnok nem rendelkezik több kiosztható fegyverrel, úgy intézkedjék „még több fegyvernek is máshon lévő tárakból ide szállítása" érdekében.117 A hatóságoktól folyamatosan érkező igények miatt a Bizottmány április 3-án megújította kérelmét, egyidejűleg tételesen felsorolva az előterjesztett fegyverigényeket.11 8 Két nap múlva, április 5-én a MOIB újból jelentkezett. Levelének bevezetése új szempontból közelíti meg az igényt: „Miután az ország törvényhatóságai belátva annak fontosságát, hogy a jelen körülmények közepette a belcsend s rend fentartása, csak nem kizárólag a nemzeti őrsereg kezében van letéve — az egyes csapatok alakulásán és fegyverbe gyakorlásán teljes erővel igyekeznek." Ezért az alakuló vagy alakuló félben lévő nemzetőri csapatok számára tételesen ismertetve a hatóságokat, további közel 20 000 fegyverre benyújtott igényét sorolja fel.119 A nádor az április 3-i megkeresésre 6-án válaszolt. Ebben arra hivatkozott, hogy tudomása szerint a katonai fegyvertáraliban csali vagy a tartalék katonaságnak szánt — vagyis ki nem osztható —, vagy használhatatlan fegyverek vannak. Arra tett azonban ígéretet, hogy ha visszatér Budára, lépéseket fog tenni, hogy ha az ország „némely fegyvertáraiból valamely fegyvermennyiséget lehetne, ezt a tisztelt Bizottmánynak rendelkezésére állíttassék". István nádor érezte azt, hogy ennek az ígéretnek meglehetősen bizonytalan lehet az eredménye, miközben több tízezer jogos igényről lehet a továbbiakban szó. Ezért hozzátette: 113 Batthyány iratai 216. A letartóztatottakkal szembeni kíméletes bánásmódot ismételten hangsúlyozó rendelet: uo. 255. 114 Batthyány iratai 303-304. 115 Batthyány iratai 312-313. 116 Batthyány iratai 198. 117 Batthyány iratai 214. 118 Batthyány iratai 238. 119 Batthyány iratai 250.
