Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: A Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány működése (1848 március-április) I/3
A MINISZTERI ORSZÁGOS IDEIGLENES BIZOTTMÁNY MŰKÖDÉSE... 25 „Egyébiránt a nemzet őrség kellő fel fegyverzése sokkal nagyobbszerű és tetemes pénzköltséggel járó intézkedést tévén szükségessé, az e részbeni gondoskodás s a fegyvereknek netalán külfóldrőli megszerzésére nézve Ministerelnök Ο Méltósága figyelmét már felhívtam."120 A Bizottmány utolsó, a nádorhoz intézett levelében azt kérte, hogy mint a Nádor huszárezred tulajdonosa eszközölje ki, hogy a Csehországban állomásozó ezredtől Nádossy Sándor kapitány hazatérhessen a pesti lovas nemzetőrség kiképzésére.12 1 A Bizottmánynak egészen más volt a kapcsolata a miniszterelnökkel, aki kezdeményezője és főnöke volt ennek a miniszteriális testületnek. Ez a kapcsolat — legalábbis technikailag — az egyik irányban folyamatos volt. Ugyanis Batthyány pozsonyi miniszterelnöki irodája a március 22-i körlevélre érkező jelentéseket, illetve minden olyan tudósítást, amely belügyi érdekű volt, rendszeresen a MOIB-hoz továbbította. Ami a Pestről Pozsonyhoz intézett beszámolókat illeti, némi bizonytalanságról kell beszámolnunk. Almásy Móric, a két fővárosba küldött királyi biztos így írt április l-jén a nádornak: „Tudván, hogy a Pesten működő ministeri ideiglenes Bizottmány naponként kimerítő jelentéseket teszen, az utolsó napokban részemről jelentésekkel Császári Királyi Fenségednek terhére lenni nem kívántam."12 2 Az idézett szöveg első olvasatra úgy értendő, hogy ezeket a napi jelentéseket a nádorhoz intézték. Ha így történt, az nem a MOIB kezdeményezése volt. Ez esetben a Helytartótanácstól vagy a Kamarától átkerült tisztviselők valamelyike volt a „koníidens", aki beszámolóit a naponként menetrendszerint közlekedő hajó személyzetének megbízható tagjával továbbította. Ha ilyen bizalmas jelentésekre utal Almásy Móric levele, úgy azoknak érthetően nincs nyoma István nádor levéltárában. A szöveg azonban úgy is érthető, hogy a Bizottmány hivatalosan készített ilyen jelentéseket, s azt ebben az esetben a miniszterelnökhöz juttatta el. A nádor így, miniszterelnöke közvetítésével is tájékozódhatott a fővárosi eseményekről, s nem szorult Pest-Budára küldött személyes képviselőjének beszámolójára. Bár ez az utóbbi változat, hogy a MOIB naponta továbbította jelentéseit Batthyányhoz, nem valószínű; de ha mégis így történt, ezek a jelentések elkallódtak. Ezt feltételezhetjük annak ismeretében, hogy 1848 júniusában kiviláglott, hogy a miniszterelnöki irodában nem találják annak a még Pozsonyból kelt levélnek a fogalmazványát, amelyre Eötvös minisztériumának szüksége lett volna. Ami a tényleges kapcsolatot illeti, elsőként megemlíthetjük a Pestre érkezett Szemere március 25-ének éjjelén Kossuthoz intézett levelét. Ebben a MOIB tagja — beszámolva aggodalmak közepette megtett útjáról — a főváros pillanatnyi nyugalmáról tudósítva, ilyen tanácsot fogalmaz: „Hanem siessetek a diaetával. Kezdődnie kell a kormánynak. Ennek szükségét érzi minden egyiránt..."12 3 A Bizottmány első, a miniszterelnökhöz intézett jelentésére március 28-án került sor. Ebben beszámoltak arról, hogy előző napon milyen kísérletet tettek, hogy a nem-120 Batthyány iratai 258. 121 Batthyány iratai 293. Nádosy a pesti lovas nemzetőrség őrnagya és a Nemzetőrségi Haditanács lovassági osztályának vezetője lett. 122 Andics, A nagybirtokos arisztokrácia II. 52. 123 Waldapfel, Levelestár i. 157. Szemere „tanácsa" valójában Kossuthnak szóló gesztus. Pozsonyban mindenki tudta, hogy sietni kell az országgyűlés befejezésével.
