Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: A Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány működése (1848 március-április) I/3
26 URBÁN ALADÁR zetőrség számára fegyvereket szerezzenek, s hogy a főparancsnoktól azt a felvilágosítást nyerték, hogy nem kapott utasítást a fegyverek kiszolgáltatására. Sürgették tehát az ilyen irányú rendelet kieszközlését, hogy a polgári hatóságok megkeresésére a főparancsnokság „késedelem nélkül" adjon fegyvereket és lőszert a nemzetőrségnek.124 Március 29-én a Bizottmány felteijesztette a zágrábi úgynevezett nemzetgyűlés 24-én kelt felhívását, 30-án pedig eljuttatta Batthyányhoz a Pest megyei Rendre Ügyelő Választmány figyelmeztetését, hogy megfelelő intézkedésekre van szükség, hogy megakadályozzák a bányavárosok arany- és ezüstkészleteinek Bécsbe szállítását.12 5 A Bizottmány első érdemi „hangulatjelentése" április l-jén kora délután készült, azt követően, hogy a ,Jó királyi leirat" kíséretében Eötvös megérkezett a fővárosba. A jelentés beszámol a kéziratnak a többség általi kedvező fogadtatásáról, illetve a Pest megyei Választmány ülésében elhangzott kritikáról. Az előzményekre is utaló beszámoló („a dynastia volt veszélyben") így fogalmazza meg az országgyűlés tevékenységével kapcsolatos elvárásokat: „De a ministeri törvény nem minden. Ha a többi rossz, retrogad lenne, a baj, az ingerültség megújulna. Nem lehet engedni a sajtó törvényben, nem a nemzetőrségiben, az úrbériben épen nem." (Kiemelés az eredetiben.) A levél — stílusa alapján Szemere munkája — ezzel magától értetődő szempontokat fogalmazott meg. Érdekes viszont, ahogy a következőkben fejtegeti a választójogi törvény olyan cenzúsos megalkotásának lehetőségét, amely a nemesség egy részének nem adna választójogot. Ez a szöveg ugyanis a megyei Választmányban lezajlott vita radikális érveit ismétli. A befejezés meglehetősen aforisztikus és szinte utasításnak tűnik: „A Diaeta ne tartson sokáig. Az egyenlőség jogi és teheri tekintetben vitessék át. Semmi retrográd lépés. A személyeké a bizodalom, annak megcsonkulásával ne fogjunk a kormányhoz, ez reánk nézve süker feltétele."12 6 Április 4-én a MOIB rövid levélben megküldte Batthyánynak a Zágráb megyei alispánnak eredetileg a Helytartótanácshoz felterjesztett jelentését, illetve másnap számos, ugyancsak fontosnak tartott irományt továbbított Pozsonyba.127 A Bizottmány másik, Batthyányhoz intézett hosszabb levelére április 10-én, az országgyűlés befejezése előtti napon került sor. Ha a tíz nappal korábbi levél fontoskodó, kioktató és utasító jellegűnek tűnik, ez utóbbi inkább panaszos hangvételű. így kezdődik: „Legújabb hírek szerint, mert minket Pozsonybul senki sem tudósít, azt halljuk, hogy a diaeta még néhány napig fog tartani." (A hír alapja, hogy a tervezettnél két nappal később került sor az országgyűlés befejezésére.) „Némelyek katona adást emlegetnek... Némelyek a status adósság-vállalást emlegetik..." sorolja Szemere a Pozsonyban lévő minisztereknek az utolsó napokban gondot okozott bécsi követeléseket, amelyekről — bár nem hivatalosan — ezek szerint a Bizottmánynak tudomása volt. Reagálása: „E két ügy most minden áron 124 Batthyány iratai 188-189. A Bizottmány egyidejűleg megküldte az előző napon a hatóságokhoz intézett körlevelét. 125 Batthyány iratai 199., 203. 126 Batthyány iratai 220-221. Csak erre a levélre érvényes a megállapítás, miszerint a Bizottmánynak „a miniszterelnökhöz intézett néhány irata pedig arról tanúskodik, hogy tőle nem függött, hanem irányítani akarta". Ember, A minisztérium levéltára 17. 127 Batthyány iratai 241-242., 249-250.
