Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Elemzések, felmérések, összegzések
Szabómihály Gizella zékben a Várad név, a 2011-es kormányrendeletben pedig a község indítványára a Barsvárad szerepelt. Bár a munkacsoport a szlovák név lefordításával létrehozott mesterséges Gömörliget és Gömörfalva nevek megváltoztatását javasolta, helyben ezt nem támogatták, ezért ezek a nevek megmaradtak, akárcsak a szlovák mintára alakult Kaposkelecsény (Kapušianske Kľačany, 1943: Nyarádkelecsény, 1994: Kelecsény). Pozitív fejlemény, hogy az 1994-es jegyzékben nem szereplő, a szlovák személyiségekről elnevezett települések is felkerültek a jegyzékbe, pl. Ógyalla (Hurbanovo), Párkány (Štúrovo), Szete (Kubáňovo).22 Ebben a csoportban az 1913-as helységnévjegyzékhez képest egy eltérés van: a ma szlovákul Matúškovo-nak nevezett falunak a törzskönyvezéskor a Taksonyfalva nevet állapították meg, ez azonban helyben nem használatos, ezért is szerepel az új, 2011-es jegyzékben a Taksony. Összességében megállapítható, hogy az említett okok miatt a 2011-es helységnévjegyzék eltérésekkel az 1994-es helységnévjegyzékben szereplő névváltozatokat ismétli meg (a helyesírási és egyéb hibák nélkül), viszont csökkent a homonimák száma, legalábbis a mai Magyarország és a környező országok területén ma is ténylegesen használt magyar nevek tekintetében; továbbra is ilyen homonima azonban pl. Fegyvernek (Zbrojníky), Baracska (Bardoňovo), Radnót (Radnovce), Tompa (Tupá), Taksony (Matúškovo).23 5. A tankönyvi helységnévhasználat A 2006-2010 között hatalmon levő koalíciós kormány idején ismét terítékre került a tankönyvi helynévhasználat. Az államnyelvtörvény 3. § (3) bek. d. pontjára történő hivatkozással 2007-ben módosították a geodéziáról és kartográfiáról szóló 1995. évi 215. sz. törvényt, és a 18. §-hoz egy, az eredeti szövegben nem szereplő (8) bekezdést iktattak be, amely lényegében az idegen nyelvű szövegekben is előírja a hivatalos (standardizált) szlovák helynév használatát. Erre a jogszabályra hivatkozva az oktatási kormányzat gyakorlatilag megtiltotta, illetve korlátozta a magyar nyelvű tankönyvekben a magyar földrajzi nevek használatát.24 Hosszas politikai tárgyalások után 2008-ban az MKP-nak sikerült megváltoztatnia a közoktatási törvényt oly módon, hogy a tankönyvekben első helyen a meghonosodott kisebbségi (tehát magyar) helynevek szerepelnek, majd pedig zárójelben vagy virgula után a szlovák név. A módosított közoktatási törvény alapján készíttetett el az Állami Pedagógiai Intézet egy olyan anyagot (Zoznam 2009),25 amely szerint a tankönyvek fordításakor a kiadók22. A Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának 3. monitorozási ciklusában az Európa Tanács szakértői bizottsága ezt a fejlemény külön is kiemelte, I. Report 2013, 37. és 131. pontok. 23. Fegyvernek nagyközség Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Baracska Fejér megyei község, Tompa Bács-Kiskun megyei város, Taksony Pest megyei község, Radnót pedig erdélyi település. 24. Ján Mikolaj oktatási miniszter 2008-ban utasította a tankönyvkiadókat arra, hogy a földrajzi neveket a magyar nyelvű tankönyvekben kizárólag szlovákul tüntessék fel. Az első ilyen tankönyv a negyedikesek számára készült honismeret volt, amely nagy felháborodást váltott ki a magyar érintettek körében, sőt a problémára a Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának végrehajtását ellenőriző szakértői bizottság véleménye is felhívta a figyelmet I- Report 2009, 235. pont. 25. A pedagógiai intézeti kísérőlevél szerint a szerzők Imrich Horňanský docens és Milan Majtán, DrSc., az anyagban a szerzők neve csak az egyes fejezetek mellett szerepel. A kéziraton nincs évszám feltüntetve, mivel azonban 2009-ban küldte szét a minisztérium, ezt az évszámot használom. 160
