Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Elemzések, felmérések, összegzések
A szlovákiai magyar helységnevek hivatalos és tankönyvi használatát érintő változások... nak eljárniuk kellene. A bevezető részben terminológiai szótár, a feldolgozott források jegyzéke, valamint a kerületek és járások rövidítését tartalmazó lista található, ezt követi három jegyzék. Az elsőben az adminisztratív egységek neve található, a második tartalmazza a helységneveket, a harmadik pedig az egyéb helyneveket (domborzati nevek és víznevek). Mind a három jegyzék szlovák-magyar és magyar-szlovák sorrendű változatban készült. A kísérőlevél (utasítás) szerint a tankönyvekben a helyneveket úgy kell közölni, hogy a szövegben első helyen szerepel az adott objektumnak a jegyzék szerinti kisebbségi (azaz magyar) neve, majd pedig virgulával elválasztva a szlovák neve, a kiadvány végére pedig egy magyar-szlovák szójegyzéket kell beiktatni. A kísérőlevél szerint a jegyzéket 2009. július 14-én a minisztérium jóváhagyta. A helységnevek esetében a szerzők - a szlovák állásponttal egyezően - nem vették figyelembe a 19. század végén és a 20. század elején lezajlott magyar standardizálást és az ennek az eredményét tartalmazó 1913-as helységnévjegyzéket (törzskönyvet), hanem a standardizálás, azaz az 1898 előtti névformákat közük (a forrás feltüntetése nélkül). Mindenképpen üdvözlendő, hogy az 1948 után szlovák személyiségekről elnevezett települések esetében is feltüntetik a magyar nevet a szerzők, így a jegyzékben szerepel a Párkány, Diószeg, Tallós stb., vagyis a tankönyvekben ezek a helységnevek használhatók. Az is érthető és akceptálható, hogy a hatósági úton magyarosított neveket nem veszik át (pl. Dubnica nad Váhom mellett a Dubnicá-1, Svidník mellett a Szvidnik formát közük),26 az itt felsorolt magyar helységnevek azonban nagyon sok esetben nemhogy az 1913-as törzskönyvi névvel nem egyeznek, hanem a jegyzék születésekor még érvényes 1994-es jegyzék szerinti nevekkel sem. így például Orechová Potôň az 1994- es jegyzékben Diósförgepatony, itt Dióspatony, a második világháború után összevonással vagy önállósodással keletkezett településeknek pedig egyáltalán nincs feltüntetve magyar nevük, holott az 1994-es törvény mellékletében szerepelnek, ilyenek pl. Nový Život (1994: lllésháza), Gemerský Sad (1994: Gömöriiget), illetve Pat (1994: Patince) és Virt (1994: V/rt).27 (Az egész folyamatról bővebben I. Szabómihály 2009). A 2010-ben felállt új kormány kisebbségi ügyekért felelős miniszterelnök-helyettesének hivatala tárgyalásokat kezdeményezett az oktatási minisztériummal, ennek eredményeképpen az Állami Pedagógiai Intézet új igazgatója egy új, pontosított utasítást küldött szét a tankönyvkiadóknak, amely szerint a szlovák név zárójelben is közölhető, illetve nem szükséges minden előforduláskor azt feltüntetni,28 viszont továbbra is a fent említett helynévjegyzéket ajánlják használni. Mivel a jóváhagyott tankönyveket minimálisan öt évre hagyják jóvá, ez azt jelenti, hogy a diákok legalább öt évig az ebben a kiadványban szereplő nevekkel találkoznak majd, ezeket tanulják meg, tehát e területen tovább erősödik a települések egyértelmű azonosítását nehezítő variabilitás. 26. Dubnica nad Váhom az 1913-es törzskönyv szerint magyarul Máriatölgyes, Svidník pedig Felsővízköz, s ezeket a neveket közük a magyar helységnév-azonosító szótárak is (I. pl. Sebők 1990). 27. Még nagyobb problémát jelent a jegyzéknek a domborzati és vízneveket tartalmazó része, ugyanis a legtöbb ilyen elemnek csak szlovák nevet állapítanak meg a szerzők (bővebben I. Szabómihály 2009). 28. A körlevél szerint úgy kell a szlovák helyneveket közölni, ahogyan az a 2002-2006 között jóváhagyott tankönyvekben szerepelt. Nyilvánvaló, hogy ez a megfogalmazás félreértésekre ad okot. Egyes kiadók a helynév minden egyes előfordulásakor előírják a szlovák név feltüntetését arra hivatkozva, hogy az utasításban nem szerepel expressis verbis, hogy a 2002-2006 közötti gyakorlat azt jelenti, hogy a szlovák nevet csak egyszer, az első előforduláskor kell közölni. 161
