Somogyi Hírlap, 2017. október (28. évfolyam, 230-254. szám)

2017-10-07 / 235. szám

4. MEGYEI KÖRKÉP 2017. OKTÓBER 7., SZOMBAT Az érettségi és a felvételi eredmények is számítottak a rangsor elkészítésekor Top: az első százban a Táncsics, a katolikus Két somogyi középiskola szerepel az idén a HVG Top 100-as listáján, amelyet az érettségi, felvételi eredmé­nyek, és a kompetenciamé­rés alapján összesítettek. A kaposvári Táncsics gimná­zium a tavalyi 61. helyéhez képest hármat javított, az 58. helyen áll. S ugyan szá­zadikként, ám mint új belé­pő felfért a listára a Nagy­boldogasszony Római Kato­likus Gimnázium. Turbéki Bernadett sonline@sonline.hu SOMOGY Az elmúlt 15 évben hol javult, hol pedig romlott a somogyi megyeszékhely legré­gibb gimnáziumának, a Tán­csicsnak a megítélése. 2003- ban még a 4L, majd 2015-ben már a 75. helyen állt az iskola a rangsorban. Ha leszámítjuk az előtte végző 24 budapesti in­tézményt, a vidéki középisko­lák között a 34. helyet tudhatja magáénak, a régióban csupán a szekszárdi Garay János gim­názium előzi meg ötvenötödik­ként. A Táncsics 2014-ben a vi­déki középiskolák között a 23., országosan pedig a 44. helyen állt, akkor a szekszárdi Garay sem előzte meg.- Mivel a tanulmányi verse­nyeken elért helyezéseket nem vizsgálták a lista készítői, rela­tívan kell értékelni az összeha­sonlítást, de büszkék vagyunk rá, hogy szerepelünk a Top 100-ban - mondta Reőthy Fe­renc igazgató -, és természete­sen szeretnénk előrébb kerülni. Ugyanakkor óriási eredmény­nek érezzük, hogy az Országos Középiskolák Tanulmányi Ver­senyét matematikából két évig táncsicsos diák nyerte, s a nem­zetközi diákolimpiáról is sike­rült aranyérmet elhoznunk A Top 100-as lista másik so­mogyi szereplője a kaposvári Nagyboldogasszony Római Ka­tolikus Gimnázium, amely ta valy nem szerepelt a 100-as lis­tán. Idén végre helyet kapott a legjobbak között, bár a listá ra éppen felfért az intézmény, ugyanis a 100. helyet szerez­te meg. A viszonylag fiatalnak számító intézmény az egyházi fenntartású iskolák között vi­szont a 21. helyen szerepel.- Mivel az intézményünk csupán 27 éves múltra tekint vissza, és nem volt nagy elődje, ezt az eredményt komolynak érezzük - mondta Godó László, a gimnázium igazgatója. -Ko­rábban is előfordult, hogy sze­repeltünk a listán, ám voltak kevésbé sikeres évek. Egy egy­séges nevelőtestülettel azon­ban úgy vélem, jó eredménye­ket lehet elérni. A statisztika pedig fontos mutató a szülők­nek az iskolaválasztás tekin­tetében is. Még akkor is, ha az összesítés nem teljesen fedi a valóságot, akkor is segít a dön­tésben. Kaposvár harmadik nagy gimnáziuma, a Munkácsy A régióból még két iskola a listán A HVG friss, a héten meg­jelent összesítése szerint a dél-dunántúli régióból csu­pán két iskola szerepel az idei százas listán a kaposvá­riak mellett. A pécsi Ciszter­ci Rend Nagy Lajos Gimnázi­uma és Kollégiuma, valamint a szekszárdi Garay Lajos Gim­názium. ugyan nem szerepel a 100 leg­jobb középiskola listáján, ám volt olyan időszak, amikor még a Táncsiccsal is vetekedett a sorban. Idén a kéttannyelvű képzést folytató iskolák rang­sorában a Top 10 között az elő­kelő 7. helyet ítélte neki a HVG.- A hetedik helyet nagyon jónak érezzük - kommentálta az eredményt Gyallay Katalin, a Munkácsy Mihály gimnázi­um igazgatója. - A két évtize­de működő nyelvi képzésünk­nek töretlen a sikere. A ben­ne résztvevő diákjaink mind­egyike megszerzi érettségi­je mellé a felsőfokú nyelvvizs­gát. Ez köszönhető a belső mé­réseinknek, illetve azok elem­zésének is. A kilencedikese­ket évente háromszor, a töb­bi évfolyamot évente kétszer nyelvvizsga típusú feladatok­kal mérjük. A lista objektivitá­sát nem ismerem, ám célunk a 100 közé bekerülés. Ugyanak­kor fontos, hogy a régióból hoz­zánk járó diákoknak, szüleik­nek és a saját elvárásainknak megfeleljünk, valamint alkal­mazható legyen az intézmé­nyünkben megszerezhető tu­dás - mondta. A Munkácsy a kéttannyelvűek között a hetedik Az okostelefon szinte mindig kéznél van, és megnyitja a világot a gyerek előtt A múlt századi iskola ma már nem vonzó Jó gyakorlatot is tanultak egymástól A technikai eszközök jórészt már rendelkezésre állnak, újfajta szemlélet is kell Fotó: Lang Róbert Hárommilliárdos fejlesztések várhatók a tankerületben is KAPOSVÁR A köznevelés di­gitális kihívásairól tartottak konferenciát a XIII. Klebels- berg Pedagógiai Napon a ka­posvári Klebelsberg Közép­iskolai Kollégiumban. A ma­gyar közoktatás előtt álló leg­nagyobb feladatról, a digitali­zálódó tanulásról hallhattak előadásokat pedagógusok és diákok. Az az érzésünk, mintha az iskola a XIX. szá­zadban maradt volna, és behív­juk oda a gyereke­ket tanulni a XXI. századból - mond­ta az egyik előadó, Fegyverneki Ger­gő, magyar és mé­dia szakos tanár, digitális pedagógia szakér­tő. - A modern készségek fej­lesztésének be kellene ágya­zódnia az oktatásba. Digitális technológia, kreativitás, inno­váció - ezeknek a készségek­nek a fiatalok jó hasznát ve­szik majd az egyetemi tanul­mányaik során, és még in­kább a munkaerőpiacon. Én magyartanár vagyok, és azon túl, hogy megtanítom, mit írt Kölcsey és Kazinczy, beágya­zom a tantárgyi képzésbe a digitális eszközök használa­tát. Egyre több tanár ismeri fel, hogy ma már ezt várja el a világ. Vannak, akik át tudnak állni erre a szemléletre, má­sok kevésbé, éppen ezért több pedagógus képzésére volna szükség a közeli és távolabbi jövőben. Fegyverneki Gergő szerint nem kellenek drága eszközök és milliárdos beruházások: a legegyszerűbb az, ami kéznél van.- Külföldön már azt láthat­juk, hogy sok tanár még át sem állt a digitális táblák haszná­latára, már le is járt az idejük - fűzte hozzá a szakértő. - A gyerek nem tudja hazavinni a digitális táblát, de az okos­telefon ott van a kezében, ami a vi­lágegyetemet meg­nyitja előtte. A te­lefonokat játékra, Facebookozás- ra használják, de nem tudják, hogy vannak ingyenes applikációk, ame­lyek segíthetik őket a tanu­lásban, a periódusos rendszer használatától a nyelvtanulá­sig. Nagyon sok gyermeknél alap, hogy van okostelefonja, de még ennél is fontosabb a ta­nár innovációs hajlama. Gyak­ran csak kifogás, hogy nincs elég technikai eszköz. Én ta­nítottam hátrányos helyzetű gyermekek tanodájában, csak egy viharvert laptopunk volt, mégis tudtuk használni. Sok módon lehet egy ta­nár korszerű és kreatív, tartja Fegyverneki Gergő. Szerinte a digitális átállásban fontos a pe­dagógusok alulról jövő kezde­ményezése és igénye, mert ez hatékonyabb, mintha fentről erőltetnék rájuk a fordulatot. A következő három évben 900 tankönyv készülhet el, és A Klebelsberg kollégiumban 2003-ban még csak négy szá­mítógép volt a gazdasági osztá­lyon, ma már 130 számítógép áll a gyermekek rendelkezésé­re, mondta köszöntőjében Gi­ber Vilmos igazgató. Csiba Ágo­ta, a Kaposvári Szakképzési Centrum főigazgatója hangsú­lyozta: stratégiai kérdés a digi­ezek digitális változata is, fő­ként a nemzetiségi oktatás és a sajátos nevelési igényű gyer­mekek számára, jelentette be Sipos Imre, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója. A tankönyveket és az interak­tív alkalmazásokat a Nemzeti Köznevelési Portálon keresztül talizáció minél szélesebb körű elterjesztése a közoktatásban, ezt kiemelt feladatként kezelik. A Kaposvári Tankerületi Köz­pont igazgatója, Stickel Péter arról számolt be, hogy három- milliárd forintos támogatás ér­kezik a tankerület 17 intézmé­nyéhez, amelyből 25 helyszí­nen hajtanak végre infrastruk­hozzáférhetővé tették, de azon még dolgozni kell, hogy virtu­ális élmények ilyen módon le­gyenek elérhetőek. A portált érték kritikák, hogy bonyolult, ezért átláthatóvá tennék. Sipos Imre szerint sok kérdést felvet a digitális átállás. Egy könyvbe firkálhat a diák, de ha egy di­turális fejlesztéseket. Ezen kí­vül 1,5 milliárd forintos mód­szertani fejlesztésekre is pá­lyáztak. Az országban 45 milli­árdos fejlesztés lesz a közneve­lésben, amelyet eszközbeszer­zésre, hálózatbővítésre, digitá­lis tananyagokra, és a pedagó­gusok módszertani képzésére fordítanak. gitális tankönyvet a tanár utó­lag tovább szerkeszt, azért a ki­adó nem vállalhat felelősséget. Ezt a kérdést jogilag is rendez­ni kell. Ám fontos az előrelé­pés, mert ha a NAT életbe lép, könnyebb a digitális tanköny­veket hozzáigazítani az új el­várásokhoz. KAPOSVÁR A belső elválasztá- sú mirigyek tudományával, vagyis az endokrinológiával foglalkozó orvosok érkeztek az ország valamennyi pontjá­ról Kaposvárra pénteken, a 24. Pannon Endokrin Club Hét­végére. A Kaposi Mór Oktató Kórház Endokrin Anyagcsere osztálya rendezte a konferen­ciát, ami egyrészt a szakem­berek baráti találkozója, más­részt pedig fontos szakmai összejövetel, mely lehetőséget teremt a jó gyakorlatok köré­nek bővítésére. Dezső Enikő osztályveze­tő főorvos, a program főszer­vezője kérdésünkre elmond­ta: amellett, hogy barátságok is kialakulnak a találkozón, kötetlenül beszélgethetnek az endokrinológusok az aktuális problémákról. Számos szak­mai előadást is tartottak. Szó esett a mellékvese betegségek­ről, pajzsmirigy betegségekről és érdekesebb esetekről is. Minden évben másutt ren­dezik meg a hétvégét. így 2002 után immáron második alka­lommal lehetett a somogyi me­gyeszékhely a találkozó há­zigazdája. Moizs Mariann, a Kaposi Mór Oktató Kórház fő­igazgatója örömét fejezte ki, hogy újra Kaposvárra érkezett a találkozó. Hozzátette: nagy szükség van a szakmára. Az eseményen megemlé­keztek Csillag József veszpré­mi főorvosról is, akinek a kez­deményezésére létrejött a ma már hagyományos baráti és szakmai hétvége. Gy. Zs. Fontos a pe­dagógusok alulról jövő kezdeménye­zése és igé­nye

Next

/
Oldalképek
Tartalom