Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene (Budapest, 1971)
VIII. Magyarország megyei és járási jogú városai
41. Mosonmagyaróvár 246 Moson és Magyaróvár eredetileg a Kisalföldön a Lajta mentén fekvő külön települések. Moson már az államalapításkor nyugati végvár és megyeszékhely. A tatárjárás után óvár lett a megyeszékhely és vára alján városszerű település bontakozik ki. A XIV—XV. században Magyaróvár és Bécs felé menő marhakereskedelem fontos vámhelye. Mindkét települést megpróbálják a háború viharai. A Bécs—Győr vasútvonal visszafejlesztette a város élénk gabonakereskedelmét. Mosonmagyaróvár járási jogú város és járásszékhely. Magyaróvár község 1921-ben alakult várossá és 1939-ben Moson hozzácsatolása révén kapta a Mosonmagyaróvár nevet. Jelenlegi területe 14 839 kát. hold. Lakosainak száma 1967- ben 25 000 volt. Ennek közel 5%-a él a városhoz tartozó külterületen. Közlekedése jó. Az első világháború után kiépítették a második sínpárt. Itt vezet keresztül az E5. sz. London—Isztambul transzkontinentális műút. Ipara a XIX. század második felében kezdett kialakulni a mezőgazdasági gépek és talajjavító eszközök gyártásával. Az ipar 68%-a nehézipar és a lakosság felének nyújt megélhetést. Legjelentősebb a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár. Jelentős a timföldgyár is. Legnagyobb könnyűipari üzeme a Magyaróvári Kötöttárugyár. A mezőgazdaságban a szántóföldi termelés az uralkodó. A határ 18%-a erdő. Itt van az ország legnagyobb kiterjedésű állami gazdaságának, a Lajta-Hansági Állami Gazdaságnak a központja. A városnak a múltba visszanyúló kulturális hagyományai vannak. A Gazdasági Tanintézet, a jelenlegi Mezőgazdasági Főiskola elődjét 1818- ban alapították, gimnáziumát pedig 1739-ben. Az 1882-ben alakult Hansági Múzeum egyike a legrégibb vidéki múzeumainknak. Itt létesítették az egyik legrégibb nyomdát a XVI. század közepén. A rendelőintézet és a kórház ellátókörzetébe 61...65 000 főnyi népesség tartozik. A két régi település és a vár, továbbá az épülő új lakónegyedek heterogén városképet nyújtanak. Moson és Magyaróvár még ma is csak részben épült össze. Az óvári városrész a város központja, földszintes és részben kétszintes épületekkel. A belterület 1,6%-a gondozott zöldterület. Átlagos ellátóterületének népessége 54 000 fő. Irodalom: Ruff A.: Moson vármegye emlékkönyve. (Mosonmagyaróvár, 1929. 206. p.) Sárközi Zoltán—Szigetvári István—Szilágyi Gábor: A százéves Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár története (1856— 1956). Bp„ 1956.
