Az 1840. évi V. törvényczikkely által a' büntető törvénykönyvvel válhatlan kapcsolatban lévő büntető 's javító rendszer behozása iránt kimerítő véleményadás végett kiküldött országos Választmány üléseinek jegyzőkönyve / [Buda] / [A Magyar Királyi Egyetem betűivel] / [1843]
A. A' bűntettekről és büntetésekről
35 133. §. A' fentebbi 132-dik §. szerint biintettetik azon anya is , ki törvényes ágyból született gyermekét szüléskor vagy a’ szülés után bármikor életétől szándékosan megfosztotta. 134. $ Azon körülmény, bogy a’ született gyermek a’ természet rendétől különösen eltérő alakja miatt, nem gyermeknek, hanem valamelly szörnyetegnek tartatott, (SUíigs gcturt) azokat, kik azt eleiétől szándékosan megfosztották, a’ büntetés alól fel nem mentheti, biintetésök azonban illy esetben egy évi fogságnál többre nem terjedhet. — 135. §. Midőn az anya olly czélzattal, hogy gyermekét életétől megíöszsza, azon valamelly életveszélyeztető cselekvést vagy mulasztást követett el, de abból szándékán kivül közbejött valamelly ok miatt halál nem következett, kísérletért biintettetik ’s büntetése a’ fentebbi 131, 132, és 133-dik §§-ban kijelelt büntetéseknek csak feléig terjedhet. 136. § Ha valamelly házasságon kívül teherbe esett személy, szándékosan, azon czélzattal hogy gyermeke meghaljon, ollyan állapotba helyheztette magát, mellyben szüléskor a’ szükséges segítséget nélkülöznie kellett, büntetés alá vonandó, s büntetése azon esetben, ha a’ gyermek a’ miatt csakugyan meg is halt, négy évi rabságig, olly esetben pedig, midőn a' gyermeknek életét valamelly az anyának akaratján kívül közbenjott körülmény megmentette, két évi rabságig terjedhet. — 137. §. Ha pedig a’ fentebbi 136-ik §-ban körülírt bűntettet házasságban teherbe esett asszony követi el, büntetése két annyi leend, mintha azt házasságon kívül követte volna el. 138. §. Azon eseteken felül, mellyekre nézve a 73. 76. 77 és 79-ik §§-nak általános szabályai minden beszámítást kizárnak , következők még az esetek, mellyek ezen fejezetnek büntető rendelete alól kivétetnek s mellyekben az, a’ ki mást életétől megfosztott, büntetés alá nem vonathatik. a) Midőn olly lázadás alkalmával, mellynek elnyomására vagy elszélesztésere a’ 444-ik §. értelmében fegyveres erő használtaik, a’ közhatóságnak vagy törvényes felsőbbségnek szolgái, megbízottjai vagy azok, kik ezeknek segítségére állottak elő, valakit a’ lázadók közül életétől megfosztanak. — De ezeknek sem szabad a lázadók ellen életveszélyeztető módokhoz nyúlni mindaddig , mig a’ fegyvernek életveszelyeztető használása a’ közhatóságnak vagy törvényes felsőbbségnek nevében nyilván nem parancsoltaik, vagy míg azt az önvédelem szükségessé nem teszi. — A ki tehát lázadás alkalmával ezen szabályok ellen nyúlt életveszélyeztető módokhoz s az által valakinek halált okozott, vagy a’ ki szándékosan olly személyt fosztott meg életetői, kiről bizonyosan tudta, hogy az nem a lázadó csoporthoz tartozik, tettének körülményeihez képest, a’ gyilkossági vagy emberölési törvények szabályai szerint fog bünteltetni. — A’ közhatóságnak vagy törvényes felsőbbségnek azon tisztviselője vagy megbízottja pedig, ki a’ fegyvernek életveszélyeztető használását a törvény rendelete ellen, vagy olly esetekben, midőn az világosan szükségtelen volt, nyilván és egyenesen parancsolta, minden következésekért felelős leend, s ha ez által életétől valaki megfosztatott, az eset körülményeihez képest szándékosan vagy vétkes vigyázatlanságból plkövetett emberölésért fog büntetés alá vonatni. \lidőn ellenben a' fegyvernek
