Az 1840. évi V. törvényczikkely által a' büntető törvénykönyvvel válhatlan kapcsolatban lévő büntető 's javító rendszer behozása iránt kimerítő véleményadás végett kiküldött országos Választmány üléseinek jegyzőkönyve / [Buda] / [A Magyar Királyi Egyetem betűivel] / [1843]
A. A' bűntettekről és büntetésekről
rí 6 életveszélyeztelö használása törvényes és szükséges volt, habár az által véletlenül olly .személj' fosztatott is meg életétől, ki a’ lázadásban részt éjien nem vett, felelet és büntetés alá senki nem vonathatik. — b) Midőn a’ ragályos nyavalyák terjedése elleni őrvonaloknál, a’ felállított őrök azt, ki erőszakkal az őrvonalon keresztül tör, vagy alattomosan azon általszökik, életétől megfosztják. — De illy esetekben is csak akkor tekintetik törvényszerűnek az életveszélyeztető módok használ.isa , midőn azt, ki erőszakkal az őrvonalon keresztül tör, vagy alattomosan azon általszökik, sem az előrebocsátott fenyegető felszóllítás által, sem egyéb az őrvonali szabályok szerint használható módokkal tettében meggátolni , vagy feltartóztatni ’s elfogni nem lehetett. — c) Midőn valamelly rab, ki a’ kerületi vagy közhatósági börtönből erőszakosan kitörni vagy alattomosan megszökni igyekszik, ezen tettének elkövetésében azok által, kik őtet abban gátolni törekednek, életétől megfosztatik. — A’ börtönből kitörni vagy megszökni igyekező rab ellen is azonban csak akkor szabad életveszélyeztető módokhoz nyúlni, midőn az előrebocsátott fenyegető felszóllításnak síikére nincsen , ’s minden egyéb eszközök elégtelenek a’ kitörésnek vagy megszökésnek meggátlására. — d) Midőn valaki, akár valamelly általa valósággal elkövetett bűntett miatt, akár valamelly bűntettnek gyanújából, az illető törvényhatóság nevében és hatalmával törvény szerint befogattatván az őröknek kezei közül, vagy azon letartóztatás! helyről hová ideiglen elzáratott, erőszakkal menekedni, vagy alattomosan megszökni törekszik, ’s ezen törekvésében az őtet gátolni akarók á;tál életétől megfosztatik. Ezen pontnak eseteiben is azonban szorosan megtartandok lesznek mindenkor azon szabályok, mellyek az életveszélyeztető módoknak mikor lehető használására nézve a’ fentebbi c) pont alatt megállapítanak. e) Midőn valaki az illető közhatóság tisztviselőinek, szolgáinak, vagy megbízottjainak, kik őtet valamelly általa elkövetett bűntett miatt vagy valamelly bűntettnek gyanújából az illető felsöbbség rendeletének következtében, s a törvényszabta formáknak megtartása mellett, befogni vagy letartóztatni akarják, fegyverrel vagy egyébként életveszélyeztető módon ellentáll, ’s ezen ellentállásában életétől megfosztatik. — De még ezen esetben is fel kell elébb szóllítani az ellentállót, hogy magát adja meg, s nyilván ki kell előtte jelenteni, hogy erőszakos ellentállása által életét is koczkáztatja. — Eletveszélyeztető módokat pedig csak akkor szabad ellene használni, ha ezen fenyegető felszóllításra sem adja meg magát, ’s az őtet befogni akarók önveszedelmök nélkül más módon ellentállását legyőzni nem képesek. — f) Midőn valaki a’ felségsértésnek vagy hűtlenségnek, a" gyilkosságnak, szándékos emberölésnek vagy veszélyes sértésnek, az emberrablásnak, a’ fegyveresen vagy betöréssel véghez vinni szándéklott lopásnak , rablásnak , zsarolásnak vagy gyújtogatásnak elkövetésében tetten kapatván az őtet letartóztatni akarók előtt megszalad, ’s a’ nyomában lévő üldözők által szaladásában életétől megfosztatik. — g) Midőn valaki, akár a’ fentebbi f) pont alatt elszámlált bűntetteknek elkövetéséért vagy azon bűntetteknek gyanújából, akár lázadásért, vagy lázadásnak gyanújából, végítélet előtt az illető közhatóság által törvény szerint befogattatni rendeltetvén, azok előtt, kik őtet hivalalbeli kötelességüknél, vagy a’ törvényes felsőbbségnek megbízásánál fogva, befogni akarják megszalad, ’s azok által szaladásában életétől megfosztatik. — h) Midőn azon bűntettes, ki bármelly bűntettért két évi rabságnál súlyosabb büntetésre Ítéltetett, az Ítélet következésében őtet befogni akaró közhatósági szolgák vagy megbízottak előtt megszalad, ’s azok által szaladásában életétől megfosztatik. — Mind azon esetekben azonban, mellyek ezen f) g) és h) jjontokban elsoroltatnak , olly nyilvános fenyegetéssel kell elébb a’ szaladót megállásra felszóllítani, hogy, ha azonnal meg nem áll, futása által életét is koczkáztatja , s ezen felszóllítas után is csak akkor szabad ellene életveszélyeztető módokat használni, ha más módon azt megfogni éjjen nem lehet. — Végre í) Midőn valaki mint orvos, sebész vagy szülész, az orvosi szabályok által meghatározott körülmények között valamelly gyermeket azért, hogy az anyának veszélyben forgó életét megmenthesse . az annva mellében megöl. —
