Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 89-91. (Budapest, 1980)

SZEMLE KÖNYVEKRŐL - Magyar nyelvű egyetemi orvostörténeti jegyzetek - Karasszon D.: Az állatorvostudomány története (Kapronczay Károly)

medicinát képviseli Constantinus Africanus, Abulcasim, valamint egy arab antidotárium-gyűjtemény révén. Nem hiányoznak a középkori szerzők munkái sem — Cophon, Rogerius Salernitanus, Bernardus Gordonius, Paracelsus. Utóbbinak kéziratos receptjei is találhatók az Osztrák Nemzeti Könyvtárban. A kor divatos összeállításai sem hiányoznak Tacuinum Sanitatis és Tacuinum de curis morborum címmel, amelyek az egészség megtartását és a betegségek gyógyításának egyszerű formáit írták le, számos illusztráció kíséretében. Magyar vonatkozásai is vannak az összeállításnak. Jó néhány értékes könyv és kézirat magyar tulajdonostól került Bécsbe, így számos helyen találkozunk Zsámboki János (1531—1584) nevével, de korábbi possessorként említik Dóczi Orbán püspököt is. Az Admonter Riesenbibel címet viselő kéziratot a 13. században a csatári Szt. Péter kolostor lakója másolta, Hucbaldus Elnonensis: Musica enchiriadis — Scholia enchiriadis c. munkája pedig — a bejegyzések szerint — a budai dominikánus kolostor tulajdonában volt. Az egyik Corvina —• Claudius Ptolemaios: Magnae compositionis libri, közismerten „Almagest" című híres asztronómiai munka Georgius Trapezuntius által készített latin fordításának kézirata — útjának leírása tökéletesen alátámasztja azt a régi mondást, mely szerint a könyveknek is megvan a sorsuk. A kézirat 1467-ben került ki egy budai másolóműhelyből, első tulajdonosa Vitéz János volt, ezután került Mátyás király birtokába. Szépmívű iniciáléit és egyéb figurális díszítését ő készíttette 1489 körül egy Itáliában képzett illuminátorral, valószínűleg Johannes Antonius Cattaneo de Mediolano mesterrel. Kötése fatábla alapon fehér disznóbőr, bélyegző és görgetős nyomás technikával készített vaknyomásos díszítése 16. századi budai vagy bécsi műhely jellegzetes terméke. A kézirat a 16. század elején Georg Ratzenberger császári fizikus könyvtárába, később pedig a bécsi városi könyvtárba került. A kötet rövidítésjegyzékkel, egyesített név- és tárgymutatóval egészül ki, végezetül 32 szép ,:

vitelű fekete-fehér, illetőleg színes ábrát találunk. Kapronczay Katalin MAGYAR NYELVŰ EGYETEMI ORVOSTÖRTÉNETI JEGYZETEK Karasszon Dénes: Az állatorvostudomány története. (Kézirat), Bp. 1979. 76 1. Az Allatorvostudományi Egyetem állatorvostörténeti előadásaihoz szánt segédlet hatalmas feladat teljesítésére vállalkozott: egyetemi jegyzetként kell pótolnia az összefoglaló jellegű magyar állatorvostörténeti kézikönyv hiányát. A hosszetbrövidebb terjedelmű állatorvostörténeti közlések — kiemelkedő egyéniségek szakmai tevékenységét feltáró írások, az állatbetegségekkel és járványokkal foglalkozó közlemények — mellett csak a magyar állatorvosképzésnek szenteltek nagyobb terjedelmű könyvet (Kotlán Sándor és Thanhoffer Lajos főiskolatörténeti munkái), amely keretén belül csak érintették az egyetemes és a magyar állatorvostörténet összefüggéseit. Igaz, az orvostörténelem egyetemes kézikönyvei gyakran közölnek állatgyógyászattal és állatorvostudománnyal kapcsolatos adatokat, koronként feltárják az állat- és az emberorvostudomány kapcsolatait, a humánorvosok hatását az állatorvosképzésre stb. Azonban teljességre törekvő és a magyar összefüggéseket feltáró magyar nyelvű állatorvostörténeti alapvető munka még nem látott napvilágot. Ezért is fontos Karasszon Dénes Az állatorvostudomány története című egyetemi