Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 48-49. (Budapest, 1969)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Karasszon Dénes: A mikrobiológia magyar mesterei

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK A MIKROBIOLÓGIA MAGYAR MESTEREI* Emlékezés Aujeszky Aladárra születésének 100. évfordulóján írta: KARASSZON DÉNES (Budapest) Nec virtute fuit, clarisve potentius armis Quam lingua, Latium . .. Laurea facundis cesserunt arma togatis. (Horatius) A

XIX. század második felének nagy bakteriológiai felfedezései hazánkban élénk visszhangot keltettek. Igaz, erre szellemi örökségünk is kötelezett, hiszen innen indult Parist meghódítani Gruby Dávid, a bakteriológia előfutára, itt vívta tragikus harcát Semmelweis, de már 1771-ben itt oltott himlővel Raymann Ádám János és a marhavész szelídített contagiumával 1802-ben Galambos Márton. Amikor 1886-ban Babes Viktor tollából az első önálló magyar nyelvű bakteriológiakönyv megjelent, az már a szerző saját munkáin kívül Balogh Károly, Bókay Árpád, Bókay János, Fodor József, Hőgyes Endre, Korányi Frigyes, Lőte József, Rózsahegyi Aladár munkáira hivatkozhatott. Egymást követték a bakteriológiai vizsgálódások és egymás után jelentek meg a bakteriológiai könyvek is. A már említett első munkán kívül Huiyra, Azary, Tangl, Pertik, Preisz bakteriológiája tárgyalta a betegségokozó mikroorganizmusokat. A következő könyv az szakembereken kívül már az érdeklődők tágabb körének szólt: 1912ben jelent meg a Kir. Magyar Természettudományi Társulat kiadásában, 289 rajzzal és öt színes melléklettel „A Baktériumok Természetrajza". A 920 oldalas hatalmas kötet szerzője Aujeszky Aladár, az állatorvosi főiskola tanára. Kevésbbé szerencsésnek mondható a múlt század utolsó éveiben a bakteriológiai laboratóriumok helyzete. A közegészségügyi és bakteriológiai kutatás hazai úttörője, Fodor József, aki már korán felhívta a figyelmet egy a fertőző betegségekkel foglalkozó intézet létesítésének fontosságára, így ír saját intézetéről 1896-ban: „Az intézet tárgyi fölszerelése — megfelelőleg a rendelkezésre bocsátott összegek szerénységének — rendkívül szegény; csupán a gyakorlati oktatásra legnélkülözhetetlenebb eszközök (4 microskop, bacteriologiai, chemiai apparátusok) vannak meg, és ezek is a legszerényebb, legolcsóbb kiállításban s immár teljesen elkoptatott állapotban. Egyéb eszköz csakis annyi van, ami esetről-esetre az éppen folyó, szerény igényű tudományos vizsgálódásokhoz nélkülözhetetlen. * A Magyar Orvostörténelmi Társaságban 1969. jan. 9-én elhangzott előadás alapján.