Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 48-49. (Budapest, 1969)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Karasszon Dénes: A mikrobiológia magyar mesterei

Pénz hiányában abba maradtak az intézetben éveken át végzett levegő, talaj, víz vizsgálódások (lásd Egészségtani kutatások a levegőt, talajt és vizet illetőleg, Bpest, 1881, Kiadta a M. T. Akadémia. Ugyanaz németül Viewegnél, Braunschweigban, 1881/2., 2 kötet), az epidemiológiai kutatások a főváros helyi viszonyait illetőleg stb. A szakkönyvtár is, dotatio hiányában, a lehető legszűkebb határok közé szoríttatott, nevezetesen a laboratóriumi munkához nélkülözhetetlen chemiai, bacteriologiai szaklapok, folyóiratok járatása megszűnt. A közegészségtani tanszéknek és intézetnek a tudomány, közoktatásügy és közegészségügy érdekében tovább fejlesztésére 24 éven át irányult törekvésnek és fáradozásnak íme ez az elszomorító s a tanárra nézve végleg elkedvetlenítő eredménye." Valamit javultak a viszonyok akkor, amikor a Főváros Tanácsa Pertik Ottót 1891-ben az új Fővárosi Bacteriologiai Intézet vezetőjévé nevezte ki. Ugyancsak 1891-ben létesített Bethlen András gróf, földművelésügyi miniszter, M. Kir. Állami Bacteriologiai Intézet néven bakteriológiai laboratóriumot. Ez az intézet 1900-ig ideiglenesen az Állatorvosi Főiskola Rottenbiller utcai telepén volt elhelyezve és csak 1900-ban kapott a „kornak megfelelő hajlékot". Vezetője Preisz Hugó volt, akitől 1900-ban helyettese, Aujeszky Aladár vette át az intézetet. Aujeszky Aladár 100 évvel ezelőtt, 18G9. január 11-én született Budapesten. Eletéről, tevékenységéről írott megemlékezésünket nem egyedül a százéves születési évforduló teszi időszerűvé; Aujeszkyről emlékezve a vírusos agyvelőgyulladások történetéről és a veszettség elleni küzdelem hazai történetéről is beszélni kell, hiszen ezen a téren alkotott legtöbbet. Az orvostörténelem iránt megnyilvánuló fokozódó érdeklődés egyre sürgetőbben követeli a hazai mikrobiológia történetét egységes szemléletben összefoglalóan tárgyaló mű megírását, ehhez ugyancsak szükséges néhány adattal hozzájárulni. A Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának anyakönyvében az 1891/92 tanévben a következő bejegyzést találjuk: „Aujeszky Aladár Imre beiratkozott rendes hallgató". Évfolyamtársai között látjuk Vámossy Zoltán, Hültl Hümér, Tellyesniczky Kálmán nevét. Tanárai Fodor József, Högyes Endre, Korányi Frigyes stb. 1892-ben orvosi diplomát nyert. Fél évig a Szt. Rókus kórház II. Seborvosi Osztályán, majd az egyetemi II. Belklinikán volt gyakornok. 1895 februártól 1896 őszéig Högyes, „a tudós és gondos tanár" vezetése alatt álló Pasteur Intézetben, mint praeparátor dolgozott, majd az egyetemi általános kórtani tanszékhez tanársegéddé nevezték ki. Högyes mellett abban az időben Löte József és Székely Ágoston voltak tanársegédek, harmadiknak került oda Aujeszky. „Mint fiatal orvos Högyes Endre tanárnak, a magyar orvosi tudomány egyik dicsőségének oldalán öt éven keresztül mint asszisztens működvén, sokszor szemtanúja voltam azoknak a borzalmas kínoknak, amelyeket a veszettségben megbetegedett emberek szenvedtek, akiken minden igyekezetünk ellenére sem tudtunk segíteni. Akkor — a fiatal orvos lelkesedésével — határoztam el, hogy Mesterem nyomdokain haladva, tehetségem szerint én is ki fogom venni részemet abból a küzdelemből, melyet e szörnyű betegség ellen folytatni annyira szükséges. Ennek a harcnak egyik eszköze volt többek között a háziállatok veszettség