Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 41. (Budapest, 1967)

Karasszon Dénes: Egy magyar orvostörténész

EGY MAGYAR ORVOSTÖRTÉNÉSZ Megemlékezés MAGYARY-KOSSA GYULÁRÓL, születésének 100. évfordulója alkalmával írta: KARASSZON DÉNES (Budapest) TVTegyedéves medikus koromban kezdtem érdekló'dni a magyar 9V- * orvosok múltja iránt.. írja Magyar Orvosi Emiékek című könyvének előszavában MAGYARY-KOSSA GYULA. A négykötetes hatalmas mű azóta a magyar orvostörténelem egyik kiemelkedő forrásmunkájává vált, amelyből bőségesen merítenek a mai kor orvostörténészei, szerzője pedig fénylő betűkkel írta be nevét a magyar halhatatlanok névsorába. MAGYARY-KOSSA GYULA száz évvel ezelőtt, 1865, jan. 8-án született Debrecenben, A klasszikus nyelvekben, természettudományokban és művészetekben egyaránt járatos ifjú KOSSÁ GYULA dr. tudományos pályája BÓKA Y ÁRPÁD gyógyszertani intézetéből indult fejlődésnek. Itt betöltött tanársegédi állásából adjunktusként az Országos Bírósági Vegyészeti Intézetbe került; 29 éves, amikor a Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen méregtanból magántanárrá habilitálják ( 1894) ; két évvel később a M. Kir. Állatorvosi Akadémián a gyógyszertan ny. r. tanára, ezt az állását 1937-ben bekövetkezett nyugalomba vonulásáig lelkes odaadással töltötte be. Akadémiai székfoglalóját 1924-ben tartotta „Adatok a Magyar Génius Biológiájához" címmel [8]. 1939 óta, midőn az Országos Levéltár lépcsőjén elcsúszott és karját törte, alig-alig mozdult ki otthonából. Életének utolsó éveit könyvtárában töltötte, pihenő idejében zongorájánál ült és kedvenceinek: Mozartnak és Beethovennek remekműveit játszotta. Értékes