Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 41. (Budapest, 1967)
Karasszon Dénes: Egy magyar orvostörténész
könyvtárán kívül gazdag arckép-, fénykép- és metszetgyűjteményt hagyott az utódokra [1, 2, 12, 13]. A szűkszavú életrajzi adatok által 80 esztendő korlátai közé szorítva egy csodálatosan színes és gazdag élet próbálkozásai, küzdelmei, meglepetései és alkotásai tárulnak fel előttünk. KOTLÁN SÁNDOR szerint „A gyógyszertani tanszék működése mind az oktatás, mind pedig a tudományos munkásság tekintetében korszerű keretek között 1896-ban indult meg, amikor e tanszék vezetését MAGYARY-KOSSA GYULA vette át" [4]. Kísérletes vizsgálataival (mész kimutatása szövettani metszetekből; phlorizin-diabetes; baromfi-köszvény előidézése; arsen-mérgezés; szénsavmérgezés mechanizmusa; morphium-mérgezés; mérgek okozta elmeszesedés; dopping-szerek kimutatása stb.), mint kitűnő kísérletező tudós mutatkozott be [11], Előszeretettel foglalkozott fiatal kora óta botanikával, ennek tanítását is vállalta 1913-ig, amikoris lemondott róla, hogy idejét teljesen a kísérletes és tudományos gyógyszertannak, valamint másik kedvencének, a medikohistoriának szentelhesse. LINZBAUERhoz hasonlóan hangyaszorgalmú levéltári kutatások során gyűjtögette a magyar orvosok múltjára vonatkozó adatokat. „Volt olyan év, hogy csak az országos levéltárban nyolc hónapot töltöttem, nap-nap után dolgozva" — emlékezik vissza. Ez a kutatás rendkívül bőséges termést hozott: „Magyar orvostörténelmi adataim száma ma már sok ezerre megy és ha kétszer annyi életem volna, akkor sem tudnám azokat feldolgozni" — írja [9]. MAGYARY-KOSSA nemcsak a magyar orvostörténelemnek, hanem a magyar állatorvostan történetének is lelkes kutatója volt. 1896-tól 1905-ig elő is adta a hazai állatorvoslás történetét és számos cikkben ismertette e tudomány korai szakának mindaddig ismeretlen, rendkívül érdekes részleteit. 1899-ben vette át az Állatorvosi Főiskola Könyvtárának igazgatását és neki köszönhető, hogy az nemes céljához méltó színvonalas szakkönyvtárrá fejlődött: „Mindenesetre kívánatos cél, hogy a Főiskola könyvtára az állatorvosi hungaricumoknak hiánytalan gyűjteménye legyen és egy későbbi kornak kutatója, például a magyar állatorvosi rend történetének jövendő megírója mindazt, ami tárgyához szükséges, biztosan megtalálja a könyvtárban" — írja a „Magyar Királyi Állatorvosi Főiskola