Képviselőházi irományok, 1887. V. kötet • 151-170. sz.

Irományszámok - 1887-168. Törvényjavaslat, az osztrák-magyar Monarchiának Romániával a Monarchia két állama és Románia közt fenforgott határvillongások kiegyenlitése végett, a határvonal újabb megállapitása, s azzal kapcsolatos kérdések szabályozása tárgyában Romániával kötött s Bukarestben 1887. évi deczember hó 7-én/november hó 25-én aláirt nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről

1G8. szám. 241 Du sommet Voica la ligne descend sui­vant la créte du pied de cetté montagne au ruisseau Cuiges — Csüges —, le traverse au point coté 855, d'oú elle monte en ligne droite sur le sommet du Kerekbükk (cote 1096). De la elle descend au ruisseau Agapitísa — G-yepecze patak— (cote 872) qu'elle suit jusqu'á son embouchure dans le ruisseau Sulfa — Szulcza — et ensuitecelui-ci jusqu'ál'embouchure du ruisseau Solintarul — Sólyomtár (Pricske) et de la elle remonte celui-ci pour aller á l'ensellement du - §olintar — Sólyomtár — et puis á son sommet. De ce point la frontiére descend au ruisseau Giobanul —Csobános —, lé suit jusqu'á l'em­bouchure du ruisseau Magyaros, remonte ce dernier pour aller á l'ensellement qui se trouve prés du sommet du Magyaros entre les cotes 1366 et 1342. De la suivant la créte des mon­tagnes elle passe par les points cotés 1342, 1219, 1216 et 1173 et sur la créte de l'Obrejes­eul (Magyarossorka) cotes 1098,1063, 906, 823, d'oü elle descend au ruisseau Uz á l'endroit nőmmé Gardul de piaira — Kökért —. De la elle suit le ruisseau Uz jusqu'á l'em­bouchure du ruisseau Barzáutu — Veres patak — (Bardocz) et ensuite celui-ci jusqu'á l'embou­chure du ruisseau Nemira — Fekete patak — (Kecskés) qu'elle remonte jusqu'á sa source. De ce point la ligne monte sur l'ensellement entre Nemira maré — Nagy-Nemere — et Nemira mica — Kis-Nemere -— (Tiganea), suit la créte des montagnes et passe sur les sommets de Nemira mica — Kis-Nemere — Mikestető, Sandru mic — Kis-Sándor — et va jusqu'au sommet du Sandru maré — Nagy-Sándor —. Du sommet Sandru maré la ligne prenant la direction de Nord-Est suit toujours la créte et passe sur le sommet du Kecskés et va jusqu'au point coté 970, d'oü elle descend suivant la créte du pied sud-est de cetté montagne au ruisseau Kecskés qu'elle suit jusqu'á son em­bouchure dans le ruisseau Slánic — Szaláncz patak —, remonte celui-ci jusqu'á l'embouchure du ruisseau Pescaral, et ensuite ce dernier KÉPVH. IROMÁNY. 1887—92. V. KÖTET. A Voica csúcsától leszáll a határ, ezen hegynek a gerinczét követve, a Cuiges — Csüges patakba, átmetszi azt a 855. számú magassági mérjegynél, s onnan egyenes vonalban a Kerek­bükk csúcsára lép fel (cote 1096). Innen leszáll az Agapiósa — Gyepecze — patakba (cote 872), követi ezen patakot a Sulta — Szulcza — pa­takba ömléseig, utóbbit a Solintarul — Sólyom­tár — (Pricske) patakba beömléseig; ez utóbbin fölvonul, hogy fölhágjon a Solintar — Sólyom­tár — havas nyergébe és onnan tetejére. Ezen ponttól leszáll a határ a Ciobanul — Csobányos — patakba, követi ezt a Ma­gyaros-patak beömléseig, utóbbin felvonul és felhág a Magyaros csúcsa mellett az 1366. és 1342. számú magassági mérjegyek között fekvő nyeregbe. Innen a határ, a hegygerinczet kö­vetve, átkel az 1342., 1219., 1216. és 1173. számú magassági mérjegyeken, az Obrejescul — Magyaros sorka — gerinczén, az 1098., 1063., 906. és 823. számú magassági mér­jegyeken; leszáll az Uz patakig, azon ponthoz, melyet Gardul de piatra — Kőkertnek — neveznek. A határ innen az Uz patakot követi a Barzántu — Verespatak — Bardocz beömlé­seig, azután követi az utóbbi patakot a Nemira — Fekete patak — Kecskés — beömléseig és felvonul az utóbbin annak eredetéig. Ezen pont­tól felhág a határ a Nemira maré — Nagy­Nemere — és Nemira mica — Kis-Nemere — Tiganea között fekvő nyeregbe és a hegy­gerinczen a Nemira mica — Kis-Nemere —, Mikestető, Sandru mic — Kis-Sándor — csúcsain át a Sandru maré — Nagy-Sándor — csúcsára vezet. A Sandru maré csúcsától a határ éjszak­keleti irányban, mindig a hegygerinczen haladva, a Kecskés csúcsán át a 970. számú magassági mérjegyhez vezet, s onnan ezen hegy délkeleti lábának gerinczén a Kecskés patakba száll le, követi ezen patakot a Slánic — Szaláncz — patakba ömléseig, az utóbbit föl a Pescarul patak beömléseig, az utóbbit a Poiana la Tablá lábáig, honnan jobbra hajló szög alatt ezen 31

Next

/
Oldalképek
Tartalom