Nemere, 1873 (3. évfolyam, 1-80. szám)
1873-09-09 / 52. szám
Brassó, 1873 Harmadévi folyam 52. szám. Kedd, szeptember 9. Megjelenik ez a lap heten- ^ kint kétszer. ke.Mnu és pénteken. A r a: i Egész évre • • . fí i't. kr Félévre , . • . 3 ft. — l<r. Negyedévre ... 1 t't. .50 ki\ A szerkesztő irodája: Halp in.cz 67. szám, Kiadó - hivatal ngyano't. Politikai, közgazdászat: Is társadalmi lap, ^ Hirdetési dij : V 4 hasábos garmond sorért, vagy annak helyéért 4 1er. I—10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr. — líélyegdii minden igtatáskov 30 kr. — Nagyobb hirdetéseknél alku szerint. — Hirdetések fölvé- V tetnek a szerkesztőségnél. ^ Brassó, szeptember 8. Hogy politikai állásomnak teljesen megfelelhessek és pnbíicisticai működésemben semmi által se legyek korlátozva, leléptem a tanszékről, melyet, a brassói r. kath. fógymnasiumban betöltöttem. A nagy ügynek, melynek már annyit áldoztam, áldozatul hoztam e díszes állást, is, melyet mint n birodalom legifjabb tanára két év előtt foglaltam el, я melynek jövedelme nélkül lehetetlen lett volna, a „Nemeréit eddig fen- tartanom. E lemondásért erkölcsileg kárpótoljon engem bizalma, részvéte és elismerése azon közönségnek. melynek érdekében e lépés is történt. Az anyagi áldozatot legalább is egyensúlyozni fogja a t közönség fokozódott, tömeges pártfogása Bizalomteljesen teszem a t. közönség kezébe ez ügyet, melyet támogatni, pártolni — hazafiul kötelessége. Szükségesnek tartom néhányat megemlíteni azon okok közül, melyek miatt a „Nemere“ julius 4-étől mosfanig szünetelt. Addigi nyom dászunk beszüntetvén a nyomtatást, nem volt alkalmam a t. közönséggel a lap felfüggesztésének okát és tartamát tudatni. A „Hon* szives volt egy erre vonatkozó nyilatkozatomat közzétenni, de kimaradván a jegyzet, melyben a hazai lapokat e közlemény szives átvételére felkértem — alkalmasint csak kevesen ügybarátaim közül olvasták, hisz erdélyi lapok is a „Nemeréit részvényhiány miatt megszűntnek declarálták. Hogy nem jelenhetett meg augusztus elején, mint ígérve volt, tulajdonítható azon késedelemnek, melyet nyomdánk elhozása, berendezése és fel- áliitása okozott. Hogy az a közben beérkezett számos reclamat.ióra és magán levélre nem feleltem, annak oka Brassótóli távoliérem, mivel alkalomszerűnek tartottam a vidéket beutazni, hogy atényező viszonyokkal és egyénekkel megismerkedjem s lapom számára munkatársakat és megbízható, rendes levelezőket szerezzek, mi teljes mértékben sikerült. Alkalmam volt személyesen meggyőződni arról, hogy a „Nemere“ hiánya általában érezhető volt, hogy szellemi és anyagi pártolást remélhet. A viszonyok a „Nemere“ megjelenése körül most minden tekintetben egészen megváltoztak. — A lap béltartalmát illetőleg a szerkesztésre nézve nagy könnyebiilés, hogy a „szász“ ügyet nem fogjuk többé politikai kérdésnek tekinteni. Most, midőn már illetékes tényezők befolyása alatt rég elkészült a tervezet az összes birodalom rendezésére, szó sem lehet nem csak szászföldről, szász egyetemről s a t., de a királyföld külön organisatiójáról sem. És ezzel fölöslegessé vált specialis vidéki politikánk a szász bureaukratismussal szemben, s ha ezután ez ügyben sociális ferdeségeket vagy municipá- lis jogtalanságokat fogunk megróni, ezáltal csak általános társadalmi hivatását teljesítjük a vidéki sajtónak. És igy alkalmunk lesz minden figyelmünket és erőnket a Székelyföld összes érdekeinek képviselésére fordítani. A „Nemere“ eddigi főfeladata s ínondhatni létoka a szász bureaukrátismns elleni harcz volt ; most midőn minden viszonyainál fogva oda van utalva, hogy a Székelység tulajdon közlönye legyen, főtörekvésünk lesz kimutatni, hogy Erdélyben a nemzetiségi Separatismus törekvéeek ellensúlyozására a legtermészetesebb , legméltányosabb mód a székely elem emelése, megerősítése. Erre nézve sikerülni fog a Székelyföld jeleseinek támogatását és pártolását megnyernem Kilátásom van Kolozsvárról és Budapestről is közreműködőket szereznem, mely czélból nem sokára a fővárosba utazom. Irodai munkákra helybeli munkaerők fognak rendelkezésemre állam. Ezekhez számítva azon körülményt, hogy tanári állomásomról lemondván, uilnUeu lelitn- ségemet a ,,Nemere'1 körüli működésre forditom, a t közönség biztositva lehet, hogy a „Nemere11 ezután rendesen, változatosan és czélszerüen lesz szerkesztve. Több oldalról kifejezett kívánatnak engedve a ,, Nemerédben ezután eredeti és fordított szép- irodalmi dolgozatok : költemények, beszélyek, értekezések, elmefuttatások s a t. számára rendes tárczarovatot nyitok. A lap kiállítása es kiadására befolyó körülmények is lényegesen átalakultak. A brassói magyai szellemi, társadalmi és ipax'törekvések fejlesztése és támogatására, és kivált a „Nemere“ fentartására reg érezvén szükségét egy magyar nyomdának Brassóban, számos kiserietek után végre sikerült — Gyula-Fehérvártt volt jónevü nyomdatulajdonos Pollák Mórt üzlettársamul nyervén helyben jól berendezett magyar nyomdát nyitanom, a melyre vonatkozó hirdetményt van szerencsém a t. közönség hazafias figyelmébe ajánlani. Üzlettársam magára vállalván az előfizetések és hirdetések kezelését, a lap administratióját és expeditióját, e tekintetben a rendről és pontosságról úgymint a kül ki állítás csínjáról kezeskedni fog. Mindezáltal magam jogosítva érzem, az előfizetési iveken bizalomteljesen a t. közönség elé terjeszteni, remélve, hogy m nden székely a maga körét szívesen fogja a ,,Nemere'4 pártolására buzdítani. A „Nemere“ megjelenik hetenkint kétszer, kedden és penteken egy nagy íven. Ara 1 évre 6 frt, fél évre 3 frt., negyed évre 1 frt 50 kr. Az előfizetés október elejétől fog számíttatni. Szeptember havában a lapot inkább csak a t. közönség tudósítására fogom használni, miért is az csak alkalmilag fog megjelenni.*) Az előfizetéseket kérem gyorsan a „Nemere“ szerkesztőségéhez Brassóba küldeni. A júliustól számítandó negyed vagy félévi előfizetéseket októbertől fogom számítani az illető időre; azon t. ez. előfizetők, kik más intéz* К ^ 1л. ti Cl Ív ^ Й/il V CűKüd-jv^Xlvlv Vftli. Kl Y lIlin tukról értesíteni Ha elegendő számú előfizető jelentkezik, t. közönségemnek a lap bővítésével vagy többszöri kiadásával fogok kedveskedni. Herrmanu Antal, a „Nemere" felelős szerkesztője és kiadó-tulajdonosa. ■ 11 *) Körülbelül hetenkint egyszer. TÁRCZA. A Yágviiléki székely telep feloszlása. (Folytatás.) Fölteszszük azt, hogy a vágvidéki székely telep már 114G körül keletkezett, úgy valószínű az is, hogy a régi székely szervezet hozatott át ide is, ámbár a kereszténység idejében (különösen I. Béla óta) már a hivatalnevek megváltoztattak.7) A pogány szervezet szerint az egész nemzet fölött állott a fő-rovó bán mint vallási, hadi és törvényszéki elnök (rector supremus) három nagy gyulával (nagy birákkal); a nemzet hat törzsét kormányozta hat nagy rovó bán hadi s hat kis gyula törvénykezési tekintetben; ezek mindegyike alatt állott 3—3 harkász (albiró) ; mindegyik hark ász alatt volt 5 kis bán; ezek alatt egy-egy lovas és egy-egy gyalog százados 10 tizedessel a gyalogoknál. A lovas százados alatt 20 four ^primőr, főnép, 5 lóval) és 100 lófö (lovag, primipilus); a lovagok nagyobb ranguak voltak a gyalog nemeseknél (pixidarius). Ezen alsóbb •) „Quo tempore post jussit Bela vajvocla Ultrasilvaniae, ut, non ampliiis dignitates more antiquorum nominarentur, non familiae, non arces, non villae, non castelia, verum Sanctorum nominibus insignarentur; nude factum est, ut plures viri nobilissimi, milites siculi, ascendentes suos ignorareut et litteralia combinèrent. In tanta confusione tarnen reperti sunt aliqui, ut etiam contra voluntatem regis antiqua antecessornm nomina ut suos dotaestic^s lares servarent, ut praesortim in terra Trisedis — Terrae autem modernae sedis Udvarhely: Ugrón, — Zököl (Székely), Tűre к (Török), Comkattak (Szombatiak, görög írással). Attamen dignitatum honorificarnrn nornina amplius non audiebantur, non Rabonbari supremus Rector, séd Cornes Siculorum non Gyula Iíafkász, séd Vicecomes Siculorum etç.“ tisztségek később is megmaradtak egész az állandó katonaság behozataláig. Hogy a vágvidéki székely telepet IV. Béla alapította vagy legalább újraszervezte, nagyobb valószínűséggel bir. Ezen király a tatárjárás után az elpusztult vidékeket betelepítette; várakat építtetett, a vitézlő várjobbágyokat lajstromba Íratta, a földmivelö várnépből és a királyi udvarnokokból is számosokat emelt vitézlő várjobbágyokká, a Szent István jobbá gyainak szabadságaival adományozván meg őket, mint ezt Trencsén várával is tévé. E vidék tehát alkalmas lett a székelyek egy csapatának letelepítésére is. IV. Béla közlött okmánya szerint kezdetben saját ispánjuk (per comitem suum) által kormányoztattak- Ha ezen ispán (a csiki krónika szerint) egy rangú volt a gyula és harkászszal (vicecomes), ha csak a kis harkászszal is, a csapat 5 hadnagyságot 10 századdall képezett, és igy 500 lovas és 500 gyalog vitézbő állhatott; tehát az egész telep legalább is 5000 lélekből állott már 1245 körül. Ha azonban a » comes“ alatt az erdélyi székely ispán értendő, úgy a vágvidéki székelyek csak egy lovas és talán egy gyalog századot képezhettek 1000- 1500 lélekszámmal. — Azonban ezen szám később (1263 után) folyvást növekedett, nem csak a születések, hanem hozzávándorlás által is; mert a nemesi jogok gyakorolhatása (sicut servientos regales) folyvást vonzerőt gyakorolt az erdélyi székelyek átvándorlására is. Mi lett idővel ezen vágvidéki székelyekből? IV. Béla szabadságlevele alapján a vágvidéki székelyek testületileg nemesi jogokkal éltek, miből önkényt következik, hogy ezen székelyek idővel nem csak testületileg, hanem egyénileg is nemesi jogokat igényelhettek. Még IV. Béla alatt nem mertek, sőt V. István és egy ideig IV. László alatt sem akartak egyéni nemességet követelni; de már az 1279-iki országgyűlésen az határoztatván, hogy a kunok, miután a nemesek minden jogaiban részesítettek, ezeknek honvédelmi kötelességeiben is osztozzanak és a nádor törvényszéke alá tartozzanak; de különösen, midőn IV. László a kunokat Hód tavánál (1281) legyőzte és a segítő székelyeknek szolgálatuk és 80 lovasukért Aranyos széket adományozta: ezen intézkedések a vágvidéki székelyeket felbátorithaták a személyes nemesség követelésére. E követelésnek volt is jogos alapja; hisz IV. Béla szabadságlevelében világosan mondatik, hogy a vágvidéki székelyek nem meghatározott számban, hanem úgy mint a neme sem berek maguk költségén és személyesen fölfegyverkezve tartozzuuak a királylyal hadba menni (non sub certo numero, séd eo modo sicut servientes regales, per se et personaliter armati nobiscum exorcituare teneantur.) Már pedig ezen intézkedés inkább teher mint kedvezés, ha a személyes nemesség nem jár vele. Ezen követelést IV. László gyönge kormánya alatt már érvényesíteni lehetett, és ha ez által maga a telep szervezete végkép föl nem bomlott, csak annak tulajdonítható, hogy a gyönge és zavaros kormány alatt, különösen a főurak elnyomási törekvése ellen, nagyobb biztosítékot nyújtott a testületi szabadalom mint az egyéni nemesi jog. (Folyt, köv.)
