Nemere, 1873 (3. évfolyam, 1-80. szám)
1873-05-13 / 38. szám
Brassó. 1873. Harmad évi folyam 38. szám. kedd. május 13. Megjelenik ez a lap heten- kint kétszer, kedden és pénteken. Ara: Egész évre . . 6 ft.— кг. Félévre .... 3 ft. — кг. Negyedévre . . 1 ft. 50 кг. A szerkesztő irodája: Klastroinuteza 564 szám. Kiadó-hivatal ugyanott. Politikai, közgazdászati és társadalmi lap. Hirdetési díj: 4 hasábos garmond sorért, vagy annak helyéért 4 kr' (1—10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegdii minden igtatáskor 30 kr. — Nagy óbb hirdetéseknél a iku szerint.— Hirdetések fölvétetnek a szerkesztőségnél. Előfizetési felhívás a czimü politikai, közgazdászati és társadalmi lap Hl. — 1873. évfolyamára. Előfizetési árak: Május—deczember . 4 fi t. kr. Május - szeptember . 2 „ 50 r> Május—junius . . • 1 -л n Egy hóra . . . ■ - f 50 V) A „Nemere“ egész tiszta jövedelme a „székely nemzeti történet“ megírása jutalomdijára van szánva. A _Nemere“ szerkesztősége. Udvarhelyszék értelmiségihez. Pár nap maivá vagy talán még e sorok napvilágra jötte előtt Brassó vasúti összeköttetésbe lép Segesvárral és Budapesttel; a „Neme- re*4 legalább is egy nappal korábban fogja a budapesti híreket kapni, és igy a legújabb hírekkel is fog szolgálhatni, mi a lap érdekességét mindenesetre emelni fogja. De Udvarhelyszék irányában azon másik kedvező helyzetbe is jut a szerkesztő-kiadó, hogy a posta gyorsabban szállitandja a lapot Udvarhely vidékére. Eddig azon nagy kellemetlenséggel kellett a lapkiadónak küzdenie, hogy a brassói posta Báróitól kezdve hetenként csak négyszer (hétfő, szerda, cütörtök és szombat napokon) járt Udvarhely vidékére. Ha tehát kedden és pénteken megjelenő „Nemere“ csütörtök és szombat napokon a baróthi postáról meg nem érkezhetett (mi rendesen igy is volt), a keddi lap csak szombaton, a pénteki csak hétfőn este jött Udvarhelyre és a következő reggel adatott ki az előfizetőknek. így aztán a pesti hírek 3—4 nap múlva jelenvén meg a Nemerében, ismét 3—4 nap múlva jöttek Udvarhelyre; tehát csak 7—8 napos híreket (néha még . régebbieket) olvashatott az udvarhelyszéki közönség a „Nemere“ hir- lapból, mi természetesen kellemetlenül esett. A vasúti csatlakozás megnyíltával ez mindenesetre meg fog változni. Vagy a báró ti posta naponként szállitandja e vidékre a brassói lapokat és leveleket; vagy a segesvári (illetőleg héjasfalvi) postáról fognak azok a vasúti vouât megérkezte után azonnal Udvarhely felé tovább szállíttatni. így tehát Brassóból nem 3—4 nap múlva, hanem alig 24 óra múlva itt lesz a „Nemere41 is„ melyből majd nem 7—8. hanem 2—3 napos friss hireket is olvashatunk e vidéken. Ha most meggondoljuk azt. hogy a „Nemere44 csak Udvarhelyszék területén legalább is 150 példányban olvastatik, holott más lapok ugyanezen területen alig dicsekedhetnek 10—20 előfizetővel: világos, hogy a ..Nemere*4 oly székelyvidéki lap, mely Udvarhelyszék területén aránylag legjobban van elterjedve. Szükséges azonban, hogy e derék lap szellemi támogatásban is részesüljön; a hírlap a közönségért van ugyan, de csak a közönséggel karöltve haladhat hatályosan. A közönség értelmes!) része tehát ne csak olvassa a „Nemerét,4* hanem Írjon is bele! A lap rendesen olyan lesz. a milyenné teszik. A szerkesztő nem tudhat és nem is tehet mindent; az értelmiségnek nem csak az olvasás, hanem az irás is hivatásához tartozik. Ha a „Nemere44 mindenfelől kapja a hireket. leveleket, politikai és tárcza-czikkeket, majd élénkebb lesz és kedves vendégül fog házainknál megjelenni. Rajta tehát Udvarhelyszék értelmisége! Karoljátok fel a „Nemerét44 ne csak anyagilag, hanem szellemileg is; Írjatok e hírlapba legjobb belátástok és tehetségtek szerint. Az Írónak legnagyobb ösztönül szolgálhat az, ha sorait sokan és épen azok olvassák, kik hozzá közelebb álla- ! nak s kikre leginkább óhajt hatni. Egy hírlap sincs e vidéken jelenleg annyira elterjedve mint a „Nemere44; tehát karoljátok fel ezt szellemileg is, tegyétek kedvesen látott vendéggé e vidék lakosai közt; ne hagyjátok tengődni vagy talán el is veszni, mint hagytátok az „Udvarhelyt.4* Ismételve mondom: Olyan lesz a hírlap, amilyenné teszitek! Sz.-Udvarhelyit, 1873. május 10. Dr. Szombathy Ignácz. Hétfalusi magyar és román bajok. I. Az idő mind inkább közelit, midőn a magyar országgyűlés igazságos kézzel le fogja rántani Hétfalu fejéről a halotti lepelt, melyet Brassó városa hosszú idők folytán Káin szívvel reá bpritott. Égre emelt kezekkel várja a minden jogai és jövedelmeitől megfosztott magyar és román nép a szabadulás napját, létezhetése s emelkedése elvont alapjának megnyerését. Lehetetlen, hogy a peiiratok óriás halmazára csak azért áldozott volna annyi könyet és keservesen szerzett, ezerekre menő pénzösszeget ez ősi szabadságától gyalázatos eltörpitő meg nem érdemlett jobbágyságra sülyesztett, minden oldalról magára hagyatott szorgalmas nép, hogy csak a levéltárak gazdagodjanak, és ő a haza egykori sziklaoszlopocskája már mától kezdve minden reményt vesztve, elcsüggedt szívvel, koldusbottal távozzék e haza délkeleti tájairól, melyeket ősei szabadon bírtak s mint határőrnép vérével védelmezett a vad csordák berohanásai ellen. Ha találkoztak Hétfalunak buzgó pártolói g> A természettudomány mint a közlekedés mozditója. Képek és vázlatok az életből. Deák Gerötöl. (Vége.) Az egész angol nép nagyra becsülte a korábban oly igénytelen kőszénmunkást; az országnak minden nagy városa díszpolgárrá választá és saját jogaival ru- házá fel. S nemcsak Európa minden részeiből, hanem Amerikából is érkeztek hozzá magas magtisztelő kitüntetések. Liverpol városa már életében emlékszobrot emelt számára. Mindezek daczára Stephenson megmaradott az ő szokott mesterkéletlen egyszerűségében egész haláláig, mely öt falusi magányában 1848-ban érte utói. De a legszebb és legragyogóbb tiszteletjelek számára a földből gomba módjára elétünő vasutak voltak. Egyik ország versenyzett a másikkal és most, csaknem hatvan év után, sürü vasúthálózat futja bé a miveit világ minden részét. Es ha képes valami az emberi törekvés legmagasabb és legfényesebb eredményeit feltüntetni: úgy bizonyára egyetlen tekintet az olyan térképre, melyen minden ország és nemzet vasúthálózata látható. — A legmagasabb észak a legtávolabbi déllel, a legszélső kelet nyugatnak legszélső határaival van összekötve. Sem rohamos folyók, sem óriási hegyek és sziklák, sem a pusztáknak ijjesztő magánya és veszélyei, sem mocsár, sem hegyszoros sat. nem voltak képesek a gőz által haladó jármüveket feltartóztatni. Meredek hegyekre csigaalakban vezetik fel a vasutat; egész városok alatt hosszában vagy sziklás hegyeken át hatalmas alagutakat vágnak; a legnagyobb folyamokat, sőt tengerszorosakat vagy tátongó mélységeket bámulatos ! módon hidalják át s ahol aztán a tenger nagy terje- j delme miatt a gőzmozdony tovább haladni nem tud, “ ott a gőzhajó fogad barátságos belsejébe s viszen tovább majdnem oly gyorsan és biztosan, mint a gőz- kocsi. — Azért teljes joggal állíthatjuk, hogy a közlekedés és kereskedés csak a vasutak vagyis inkább általában a gőzzel való fuvarozás feltalálása után érte el a maga valódi jelentését. Csaknem szélgyorsasággal keresheti fel a kereskedő a legtávolabbi országok piaczait és szá- littathatja áruit a legszélsőbb világtájakból sebesen és biztosan. Csak ezóta viheti bármely vidék a maga termesztményeit oda, a hol legelőnyösebben eladhatók és többé hosszú időre sehol sem lephet fel éhség, mivel a szükséget azonnal miudenfelőlröl ki lehet pótolni. Hazai szempontból tekintve a vasutügyet: Magyarországot épen nem sorozhatjuk azon tartományok közé, melyeknek minden részét szerteágozó vasútvonalak hálózzák bé. A magyar korona Összes tartományaiban mintegy 450—500 mértföldnyi vasút van átengedve a közforgalomnak, a mi 6085 négyszög mértföldnyi területen szerfölött kis mértékben élénkítheti hazánk közlekedés — és kereskedelem —■ ügyét. Fö- leg a Királyhágón inneni hazarész volt eddig e tekintetben figyelmen kívül hagyva. De ma már azonkívül, hogy Aradtól Segesvár, Nagy-Szeben és Maros-Vásárhelyig; másfelöl Nagy-Váradtól Kolozsvárig már a közforgalomnak átadott vonatok közlekednek, nemsokára a segesvár-brassói, valamint a kolozsvár-sz.-kocsárdi vonalok is megfognak nyílni. Sőt a magyar kormány legújabban közzé tett vas úthálózat tervéből láthatni, hogy a Királyhágón innen is részint hadászati, részint kereskedési szempontból több mellékvonal építése terveltetik. És igy, hogy gabonánkat, borunkat, sónkat, fánkat s más egyébb áruezikkeinket oda szállíthassuk, a hol jobban megfizetik, csak idökérdés, de azon idő — biztat a remény — bizonyosan és nemsokára bekövetkezik. Nézzünk meg e rövid kitérés után egy teljesen bevégzett vasutat a maga egész valójában. Háromféle munkanemet szoktak minden vasútnál megkülömböztetni, u. m. a földmunkálatot, a sínek lerakását s a táviró sodrony felállítását és végre a szükséges épületek elkészítését. A mi a földmunkálatot illeti : a mérnökök által előre meghatározott irányban és területen úgy készítik el a földet, hogy a lehetőségig vízszintes legyen. Természetesen a magasságot is a mérnökök jelölik ki. Ónként következik, hogy ha a vasútvonal irányában a kijelölt magasságnál alacsonyabb terület van, azt oda hordott föld által a kivánt magasságig töltik fel s ezt nevezik töltésnek; ha pedig magasabb domb vagy hegy jön elé, azt levágják a vasút kimért irányáig s ezt már vágásnak híják. Megjegyzendő, hogy főleg sziklás hegyeken, ha levágni vagy szétrobbantani nem tudnak, keresztül fúrnak s ezáltal származik az u. n. alagút. Hazai vasútvonalainkon is vannak ily földallatti utak, de ezek kisszerűek ; legnevezetesb alagút az egész világon az, mely Londonban a Themse alatt vonul el. Folyók és le nem csapolható mocsárok felett hatalmas hidakon halad tovább az általok külömben megszakított vonal. Mint érintők: a fölmunkálatnál nagyon felügyelnek arra, hogy a vonal se ne emelkedjék, se ne lejtsen és hogy a lehetőségig egyenes irányban épitessék. Hol azonban nehezen legyőzhető akadályok meggátolják, ott mindenesetre hajlított vagyis görbe irányban viszik tovább a vonalat; hanem ezen „görbüléseket“ Örömest kikerülik, mivel ilyen helyeken a vonat könnyen kisiklik a sínekből.
