Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Bevezetés

menő s fentebb már említett esztergomi útnak folytatása Szántón és Vámosladányon át Léva felé.

86 Az 1300-ban Dalmad határában említett Léva—Egeg út

87 szintén ez útvonal régiségét bizonyítja. A Léváról Bátra vezető útvonalat,

88 valamint a Sólymosról Bátra, illetőleg Bakabányára vezetőt 1381-ben említik.

89 A megye nyugati határszéli kereskedelmére jellemző Garai Miklós nádor' 1424. évi oklevele,

90 amely szerint Sólymoson vámolták az Almás—Bakabánya és a Disznós— Zsember felé menő kereskedőket,

91 Léván a Garam—Podluzsányból Kereskényre tartókat, Vámosladányon a Fegyvernekről Barsra, Szántóról Fegyvernekre s innen Szentgyörgyre utazókat. Egyébként a solymosi, valamint az almási vám a báti vám filialisa volt, habár az almási vámot 1423-ban a sági prépostság,

92 1428-ban Léva vára,

93 1466-ban ismét a sági prépostság

94 birtokában találjuk, 1481-ben pedig a garamszentbenedeki konvent tiltakozik az almási vámnak Lévai János által történt elfoglalása miatt.

95 Ipolyságról Gyerken és Szemeréden keresztül Egeg elkerülésével is el lehetett érni a nyugati összekötő útat, egy 1315. évi oklevél ugyanis az Alsószemeréd mellett fekvő Tárcsányról Dalmadra és Szántóra vezető útvonalat említi.

96 Ipolyság egyébként az Ipoly—Selmec völgyén keresztül haladó útvonallal nemcsak Szemeréden és Egegen, hanem Visken keresztül is összeköttetésben volt. Ságról Viskre ugyanis Pereszlényen keresztül vezetett út.

97 A Ság— Vámosmikola—Tölgyes útból ágazott ki Tölgyesen a Börzsönybe,

98 Bernecéről pedig Drégelybe vezető út.

99 Ez utóbbi ugyan már 1468-ban fennállott,

100 de a sági prépostság csak 1495-ben tiltakozik létesítése ellen, azon a címen, hogy ezen az úton a kereskedők a sági vám elkerülésével jutottak az Ipoly völgyében vezető útvonalhoz.

101 Különben a fentebb említett 1424. évi oklevélben felsoroltakon kívül számos út kötötte össze a megye nyugati részét Bars megyei községekkel. Így 1331-ben a Tergenyéről Garammikolára, 1359ben a Kissallóról Garamdamásdra, 1430-ban a Podluzsányról Bátra, 1497ben a Szálkáról Kéméndre vezetőről van tudomásunk.

102 Kevesebb adatunk van az Ipolyságról a megye keleti részébe vezető útvonalakról. Nyilvánvalóan a Hídvégről kiindulón jutottak Szécsénkébe,

103 86 Egeg—Magyarád 1416: DL 43314, 1497: DL 20608, Marót-Magyarád 1353: DL 25821, 39190, Fejér IX 2 343, Szántó-Dalmad 1315: DL 69438, Szántó—Démónd 1348: DL 41078, Brunswick lt. Mise. M 3, Anjoukori V 210, 1507: Gsztb. 130—32, Zsember— Nádas—Egeg 1417: Horváth Stansith lt. 13 — 29, e fő útból kiágazás: Démónd—Fegyvernek 1467: DL 72912. 87 DL 4405, Fejér VII 5 557. 88 DL 47204. 89 Ph 21, Bakonybél 410. 90 DL 43609. 91 A Léva—Disznós útat egyébként már 1344-ben említik. (Dipl. Hont. 139) 92 DL 11437. 93 DL 88009. 94 DL 16371, 25242. 95 DL 88659. 96 DL 69438. 97 DL 28107. 98 DL 480. 99 1505: Prímási J. 29, 1512: uo. J. 39. 100 Eszt.kpt.rn.lt. 18-4-27. »« DL 20285. 102 DL 43825, 87016, 87347, Eszt.kpt.m.lt. 34-2-28. i 103 1 3 99: DL 8490.